Oldal 338 [338]
OCR
(5) Aulus Cornelius propraetor Aulus Terentius Varrét és Marcus Claudius Lepidust! küldte Rómába Aitóliából, hogy mindezt hírül vigyék. (6) Antias azt is hozzáfűzi elbeszéléséhez, hogy amikor az aitólok követeitől a senatusban többek között azt is megkérdezték, honnan vették, hogy Antiokhosz király Kis-Ázsiában fogságba ejtette a római hadvezéreket és megsemmisítette a hadsereget, (7) azok azt felelték, hogy követeiktől szerezték az értesülést, akik ott voltak a consulnál. Mivel egyetlen más forrás sem erősíti meg ennek a hírnek a létezését, véleményem szerint a dolgot nem tekinthetjük sem bizonyosnak, sem teljesen alaptalannak. 49. (1) Az aitólok követei, miután a senaíus elé vezették őket, noha ügyük és helyzetük inkább azt kívánta volna, hogy vétküket vagy hibájukat beismerve alázatosan megbocsátásért folyamodjanak, (2) ehelyett a római népnek tett szolgálataikat kezdték felsorolni, és szinte szemrehányóan emlegették a Philipposz elleni háborúban tanúsított hősiességüket. (3) Fennhéjázó beszédük mindenkinek sértette a fülét, és a régi és feledésbe ment dolgok felhánytorgatásával csak azt érték el, hogy az atyák emlékezetében az aitóloknak sokkal több gaztettét, mint jótettét idézték fel. Így, noha szánalomra lett volna szükségük, csak a haragot és gyűlöletet szították fel. (4) Az egyik senator megkérdezte, beleegyeznek-e, hogy sorsukról a római nép döntsön, egy másik pedig, hogy a jövőben ugyanazok lesznek-e a barátaik és ellenségeik, mint a római népnek. Amikor erre semmit sem válaszoltak, kiküldték őket a szentélyből.? (5) Ezután szinte az egész senazus felzúdult, hogy az aitólok még mindig teljesen Antiokhosz pártján állnak, ez az egyetlen reménység befolyásolja hangulatukat; ellenséges érzületükhöz kétség sem férhet, ezért háborút kell indítani ellenük, és végképp meg kell törni gőgjüket. (6) A felháborodást csak növelte, hogy az aitólok, miközben a rómaiaktól békét kértek, épp háborút indítottak Dolopia és Athamania ellen.? (7) Manius Aciliusnak, Antiokhosz és az aitólok legyőzőjének javaslata értelmében a senatus azt a határozatot hozta, hogy az aitólokat még aznap kiutasítják a Városból, és 15 napon belül Itáliát is el kell hagyniuk. (8) Aulus Terentius Varrót adták melléjük őrizetként az útra, és közölték velük, hogy ha a jövőben Aitóliából olyan követség jön Rómába, amely nem kapott erre engedélyt a pro! A Claudius családban nem volt szokványos a Lepidus melléknév, ezért legfeljebb egy Claudiusok által örökbefogadott Aemilius Lepidusról lehet szó, vagy pedig téves az adat. ? A senatusülést valószínűleg Bellona szentélyében tartották. 3 Vö. XXXVIII. 1-3. 337
