Page 322 [322]
OCR
(8) A római hajóhad Khioszról átkelt Phókaiába. Ez a téglalap alakú város egy tengeröböl végében fekszik. 2,5 mérföld kerületű fal övezi, amely végül kétfelől ék alakban fut össze. Ezt a részt a helybéliek Lamptérnak nevezik, (9) szélessége 1,2 mérföld. Innen egy mérföld hosszú földnyelv nyúlik be a tengerbe, és mintegy választóvonalként osztja ketté az öblöt nagyjából középen. Ahol ez a keskeny bejárathoz csatlakozik, két ellentétes irányba néző, rendkívül biztonságos kikötőt alkot. (10) A délre fekvőt Nausztathmosznak! nevezik, mert valóban rengeteg hajó fér el benne, a másik közvetlenül a Lamptér mellett fekszik. 32. (1) A római hajóhad megszállta ezeket a teljesen biztonságos öblöket. A praetor, még mielőtt létrákkal és ostromművekkel megkezdte volna a falak ostromát, jónak látta küldötteket meneszteni a városba, hogy felderítsék a tisztségviselők és a főrangú polgárok hangulatát. Amikor a városbeliek hajthatatlannak mutatkoztak, egyszerre két ponton kezdte meg az ostromot. (2) Az egyik hely nem volt sűrűn beépítve, de meglehetősen nagy területet foglaltak el ott az istenek szentélyei. Először itt tolták a falak alá a faltörő kosokat, és kezdték döngetni a falakat és tornyokat, (3) majd amikor a védők odasereglettek, a másik részhez is odatolták a faltörő kost, és ettől kezdve két helyen rombolták a falakat. (4) Amikor ezek ledőltek, és a római katonák közvetlenül a romhalmazon át próbáltak betörni, mások pedig létrákkal próbáltak feljutni a falakra, (5) a városbeliek olyan elszántan védekeztek, hogy világosan kitűnt: biztosabb védelmet nyújtanak nekik fegyvereik és elszántságuk, mint a falak. (6) A praetort katonái veszélyeztetett helyzete arra kényszerítette, hogy visszavonulót fúvasson, nehogy óvatlanságukban kiszolgáltassa őket az őrjöngő védők kétségbeesett dühének. (7) A városbeliek még a harc megszűnte után sem gondoltak pihenésre, hanem mindenhonnan összesereglettek, hogy befalazzák és eltorlaszolják az omlás következtében támadt réseket. (8) Lázas foglalatosságuk közben ért oda hozzájuk Quintus Antonius, akit a praetor küldött, hogy szemrehányást tegyen nekik makacssägukért, és közölje velük: a rómaiaknak még fontosabb, mint nekik, hogy a küzdelem ne végződjön városuk pusztulásával; (9) ha hajlandóak kijózanodni, megkapják a lehetőséget, hogy ugyanolyan feltételekkel? adják át városukat, mint annak idején Gaius Liviusnak. (10) A védők ennek hallatán öt nap gondolkodási időt kértek. Közben utánaérdeklődtek, hogy remélhetnek-e segítséget Antiokhosztól. Amikor a hozzá ! A név jelentése: ‘hajémegällé’. ? Läsd XX XVI. 43. 11, a hozzé füzôtt jegyzettel. 321
