Seite 320 [320]
OCR
A Miüonnészosz- és a Kórükosz-hegyfok között jártak, amikor feltűnt az ellenség. (8) A hosszú sorban közeledő királyi hajóhad, amelyben a hajók párosával egymás mellett haladtak, szintén hadrendbe fejlődött velük szemben, de annyival megnyújtotta balszárnyát, hogy megkerülhesse és átfoghassa a római jobbszárnyat. (9) Amikor a leghátul haladó Eudamosz észrevette, hogy a rómaiak nem tudják kellőképpen megnyújtani arcvonalukat, és jobbszárnyukat épphogy be nem kerítették, hajóival gyorsított — márpedig az egész hajóhadban a rhodoszi hajók voltak messze a leggyorsabbak -, €s kipötolta a jobbszärnyat. Igy saját hajója a vezérhajóval került szembe, amelyen Polüxenidasz tartózkodott. 30. (1) A két hajóhad között már mindenhol megkezdődött az ütközet. A rómaiak részéről 80 hajó vett részt a harcban, köztük 22 rhodoszi; (2) az ellenséges hajóhad 89 hajót számlált, a legnagyobb közülük három hatevezősoros és két hétevezősoros volt. A rómaiak hajóik ütőképessége és katonáik bátorsága tekintetében jóval felülmúlták az ellenséget, a rhodosziak számára pedig hajóik gyorsasága, kormányosaik ügyessége és evezőseik gyakorlottsága jelentett előnyt. (3) A legnagyobb rémületet azonban azok a hajók keltették az ellenség között, amelyeknek az orrán tűz égett, és ahogy Panormosznál egyedül ez tette lehetővé a körülzárt rhodosziak megmenekülését, most is elsősorban ez biztosította a győzelmet." (4) A királyi hajók ugyanis a szemből közeledő tűztől félve kitértek, hogy orrukkal neki ne ütközzenek, így döfőorrukat nem tudták használni, (5) viszont rézsútos irányban kitették magukat az ellenség döféseinek. Ha pedig valamelyik nekirohant egy tüzes hajónak, azt elborította a ráomló tűzáradat, így a katonák inkább a lángok oltásán szorgoskodtak, mint a harcban. (6) A sikert azonban, mint a háborúban mindig, elsősorban a katonák bátorsága biztosította. A rómaiak, miután áttörték az ellenséges arcvonal közepét, visszakanyarodva hátba támadták a rhodosziakkal harcoló királyi hajókat, így pillanatok alatt elsüllyesztették Antiokhosznak nemcsak a centrumát, de a balszárnyon bekerített hajóit is. (7) A még sértetlen jobbszárnyat nem is annyira saját veszedelmes helyzete, hanem inkább bajtársai veresége töltötte el rémülettel. Amikor látták, hogy a többieket bekerítették, Polüxenidasz vezérhajója pedig vitorlát bont, cserbenhagyva a többieket, ők is gyorsan felállították a vészárbocozatot, és menekülni kezdtek; a szél is segítette útjukat Epheszosz felé. Az ütközetben 42 hajót vesztettek; (8) ebből 13 az ellenség kezébe került, a többit pedig felgyújtották vagy elsüllyesztették. A rómaiaknak két hajója ment ! Vö. XXXVII. 11. 13. 319
