Page 315 [315]
OCR
lyesnek, üldözzék az ellenséget. (9) Egy ideig követték őket, de amikor Hannibal már a szárazföldhöz közeledett, féltek, hogy a szél ott tartja őket az ellenséges partoknál. Ezért visszatértek Eudamoszhoz, és üggyel-bajjal Phaszéliszba vontatták azt az elfogott hétevezősorost, amelyet az első összecsapáskor lékeltek meg. (10) Ezután visszatértek Rhodoszba, nem annyira győzelmi mámorban úszva, mint inkább egymást okolva, hogy noha lehetőségük lett volna rá, nem süllyesztették el vagy ejtették fogságba az ellenség egész hajóhadát. (11) Hannibal, akinek ez az egyetlen vesztes csata a teljes vereséget jelentette, még ekkor sem mert végighajózni Lükia mellett, noha a lehető leghamarabb szeretett volna egyesülni a király régi hajóhadával. (12) Ráadásul hogy erre ne is legyen módja, a rhodosziak odaküldték Kharikleitoszt 20 döfőorros hajóval Patarához, a Megiszté nevű kikötőbe. (13) Eudamoszt utasították, hogy a rábízott hajóhad hét legnagyobb hajójával térjen vissza Szamoszra a rómaiakhoz, hogy latba vetve minden bölcsességét és tekintélyét, rábírja őket Patara megtámadására. 25. (1) A rómaiak nagyon megörültek a győzelem hírének, majd a rhodosziak érkezésének. (2) Nyilvánvaló volt, hogy ha a rhodosziak letudták ezt a gondot, és nem lesz más dolguk, biztosítani fogják ennek a tengerrésznek a nyugalmát. De mivel Antiokhosz elindult Szardeiszból, és tartani lehetett attól, hogy a tengerparti városokat támadás éri, nem adhatták fel Iénia és Aiolisz védelmét. (3) Így Pamphilidaszt küldték el négy emelt fedélzetű hajóval a Patara mellett tartózkodó hajóhadhoz. (4) Antiokhosz nemcsak a közeli városok helyőrségeit vonta össze, hanem követeket küldött Prusziaszhoz, Bithünia királyához is egy levéllel, amelyben gyalázkodó hangon szólt a rómaiak átkeléséről Kis- Ázsiába. (5) Azért jöttek — írta —, hogy minden királyságot megsemmisítsenek, hogy az egész földkerekségen ne maradjon más birodalom a rómain kívül. (6) Philipposz és Nabisz már térdre kényszerült, most harmadikként ő következik, és egymás után sorra kerülnek a legyőzöttek szomszédai is, ahogy a tűzvész harapódzik egyik tetőről a másikra. (7) Őutána Bithünia jelenti majd a következő lépést, hiszen Eumenész már önként vállalta a szolgaságot. (8) Prusziaszt felkavarta az üzenet, de Scipio consulnak — és még inkább a consul öccsének, Africanusnak — a levele minden gyanúját eloszlatta. Scipio megemlítette a római nép hagyományos gyakorlatát, hogy mindenféle megtiszteltetéssel igyekszik növelni a vele szövetséges királyok tekintélyét, de még inkább a saját életéből vett példákkal beszélte rá Prusziaszt, hogy igyekezzen rászolgálni barátságára. (9) Hispániában — írta — azok a fejedelmek, akik az ő oltalmára 314
