Page 297 [297]
OCR
leforgása alatt elfoglalta a várost. A zsákmányt részben eladatta, részben szétosztotta, majd haditanácson tárgyalta meg a további tennivalókat. (4) Senki sem javasolta, hogy vonuljanak Naupaktoszhoz, mivel az aitólok megszállva tartották a Korax melletti szurdokot. Hogy azonban mégse töltsék tétlenül a nyarat, és a rómaiak késlekedése következtében ne élvezhessék az aitölok a beket, amelyet a senatustöl nem kaptak meg, Acilius ügy döntött, támadást indít Amphissza ellen. Seregét Hérakleiától az Oitén keresztül vezette a város alá. (5) Tábort ütött a falak előtt, majd hozzákezdett az ostromhoz, de nem gyűrűbe fogva a várost, mint Lamiánál, hanem ostromművek segítségével. Egyszerre több helyen vetett be faltörő kost, és amikor már döngették a falakat, a védők akkor sem próbáltak semmiféle ellenintézkedést alkalmazni vagy kitalálni az efféle ostromgépek ellen. (6) Minden reményüket fegyvereikbe és bátorságukba vetették, és sűrű kitörésekkel zaklatták az ellenség előőrseit, de még az ostromművek és ostromgépek körül tartózkodókat is. 6. (1) Ennek ellenére a fal már több helyen leomlott, amikor megérkezett a hír, hogy Acilius utódja Apollóniánál partra szállt seregével együtt, és Epeiroszon és Ihesszálián keresztül közeledik. (2) A consul 13 000! gyalogosával és 500 1ovasával már a Maliszi-öbölnél járt. Megbízottakat küldött előre Hüpatába, hogy szólítsák fel a polgárokat a város átadására, de ezek azt a választ kapták, hogy a városbeliek az aitólok együttes határozata nélkül nem tesznek semmit. Hogy ne tartsa fel őt Hüpata ostroma, miközben még Amphisszát sem foglalták el, előreküldte testvérét, Africanust, és Amphissza ellen vonult. (3) Érkezésekor a város minden lakója, fegyveres és fegyvertelen, otthagyta a falaitól már nagyrészt megfosztott várost, és felhúzódott a fellegvárba, amelyet bevehetetlennek tartanak. (4) A consul innen mintegy hat mérföldnyire ütötte fel táborát. Itt találkoztak az athéniak követei először Publius Scipióval — aki, mint említettem, előrement —, majd a consullal, hogy szót emeljenek az aitólok érdekében. (5) Africanustól meglehetősen barátságos hangú választ kaptak, ő ugyanis kereste a módját az aitól háború elfogadható lezárásának, mivel már Kis-Ázsián és Antiokhosz királyon járt az esze. Felszólította az athéniakat: ne csak a rómaiakat győzködjék, hogy a háború helyett válasszák inkább a békét, de az aitólokat is. (6) Az athéniak biztatására hamarosan nagy létszámú aitól küldöttség érkezett Hüpatából. Először Africanust keresték fel, és a vele folytatott beszélgetés megerősítette bennük a béke reményét: felidézte, hogy Hispániában, majd később ! Sigonius szövegjavítása a kódexekben szereplő 3000 helyett. 296
