Page 283 [283]
OCR
fogja megítélni, ezért ő döntés nélkül Rómába utasítja őket, és 90 napnyi fegyverszünetet engedélyez a dolog lebonyolítására. (11) A Rómába küldött épeiroszi követek a senazus elé járultak. Mivel itt inkább azt sorolták fel, hogy milyen ellenséges viszonyra valló dolgokat nem tettek, nem pedig az ellenük felhozott vádak alól próbálták tisztázni magukat, olyan választ kaptak, amelyből kitűnt, hogy nem sikerült bizonyítaniuk ügyük igazát, de azért bocsánatot nyertek. (12) Ekkoriban vezették a senazus elé Philipposz király követeit is, akik gratuláltak a győzelem alkalmából. Kérésükre a senazus megengedte, hogy áldozatot mutassanak be a Capitoliumon, és aranyból készült ajándékot helyezzenek el a Legjobb és Leghatalmasabb Iuppiter szentélyében. (13) 100 font súlyú aranykoszorút helyeztek el ott. A király követei nemcsak barátságos választ kaptak, hanem átadták nekik Philipposz fiát, Démétrioszt is, aki túszként volt Rómában, hogy vigyék haza apjához. (14) Így ért véget az a háború, amelyet Manius Acilius consul viselt Hellaszban Antiokhosz király ellen. 36. (1) A másik consul, Publius Cornelius Scipio, aki a sorsolásnál Galliát kapta provinciául, mielőtt elindult volna a boiusok elleni háborúba, azt kérte a senazustól, hogy szavazzon meg neki pénzt a játékok megrendezésére, amelyeket praezorként fogadott Hispániában a csata döntő pillanatában. (2) Ez példa nélkül álló és méltánytalan követelésnek látszott." Ezért úgy döntöttek, hogy a játékok költségeit, amelyeknek megtartására a senazus megkérdezése nélkül, saját elhatározásából tett fogadalmat, a saját zsákmányrészéből, ha erre a célra fenntartott egy bizonyos összeget, vagy ha nem, a saját pénzéből kell fedeznie. (3) A Publius Cornelius által rendezett játékok tíz napon át tartottak. Körülbelül ebben az időben szentelték fel az [dai Nagy Istenanya templomát. Az istennőt, amikor Publius Cornelius Scipio (a későbbi Africanus) és Publius Licinius consulsäga idejen [205] Kis- Ázsiából Rómába szállították, ez a Publius Cornelius vitte a tengerpartröl a Palatiumra.* (4) A templom épitését a senatus ! Nagy megtiszteltetés, mert az idegenek általában ki voltak zárva a római vallási szertartásokból. 2 Vö. XXXIII. 30. 10; XXXV. 31. 5. 3 Nem Scipio eljárása volt szokatlan, hanem éppen a senazusé, hiszen gyakran megtörtént, hogy hasonló felajánlás költségeit a senazus megkérdezése nélkül az államkincstárból fedezték (XXXIX. 5. 7-10; XL. 44. 8-11). A visszautasitäsnak tehät valami mäs oka lehetett, mint amit Livius emlit. ! Vö. XXIX. 14. Az Istenanya Rómába érkezése valójában 204-ben történt, bár még 205ben indult útnak. 282
