(5) Azt tervezték, hogy bevezetésként a szerződésekben biztosított ősi jogaikra
és a római népnek tett szolgálataikra hivatkoznak, (6) de Flaccus leintette őket:
Inkább ne emlegessenek olyasmit, amit saját maguk sértettek meg és tettek
semmissé. Sokkal többet érhetnek el azzal, ha elismerik felelősségüket, és be¬
szédükben végig az esdeklők hangján szólnak, hiszen nem saját igazuk, csakis a
római nép nagylelkűsége mentheti meg őket. (7) Megígérte, hogy ha alázatosan
adják elő kérésüket, ő is támogatja majd őket a consul előtt, majd Rómában a
senatusnál, ahová szintén el kell küldeniük követeiket.
(8) Mindannyian úgy látták, hogy számukra az a menekülés egyetlen útja, ha
a római nép jóindulatára bízzák magukat; így ugyanis a rómaiak becsületérzé¬
sére fognak hatni, hogy ne bántsák az esdeklőket, ők pedig változatlanul a maguk
urai maradnak, ha valami kedvezőbbet csillant fel előttük a szerencse.
28.
(1) Miután a consul elé járultak, Phaineasz, a küldöttség vezetője hosszú beszé¬
dét, amelyben számos fordulattal igyekezett enyhíteni a győztes haragját, azzal
fejezte be, hogy az aitólok magukat és minden tulajdonukat a római nép jóin¬
dulatára bízzák.! (2) A consul ezt hallva kijelentette: , Kétszer is gondoljátok át,
aitólok, hogy így adjátok-e meg magatokat!" Phaineasz ekkor megmutatta a
határozatot, amely ezt írásban is világosan rögzítette. (3) , Nos — mondta a consul
-, minthogy így adjátok meg magatokat, követelem, hogy haladéktalanul szol¬
gáltassátok ki nekem honfitársatokat, Dikaiarkhoszt,? az épeiroszi Menesztaszt
(ő volt az, aki csapataival bevonult Naupaktoszba, és elpártolásra kényszerítette
a várost), továbbá Amünandroszt! és azokat az athaman vezetőket, akiknek a
tanácsára elpártoltatok tőlünk."
(4) Phaineasz szinte félbeszakította a római szavait: , Nem rabszolgasorba
adtuk át magunkat, hanem a te jóindulatodra bíztuk, és biztos vagyok benne,
hogy csak tájékozatlanságodban követelsz tőlünk olyasmit, ami nem egyeztet¬
hető össze a görög szokásokkal."
(5) ,Herculesre — felelte a consul —, engem aztán nem érdekel, hogy az aitólok
szerint mi felel meg a görög szokásoknak, amíg én római szokás szerint érvé¬
! Ezek a szavak a feltétel nélküli megadás formuláját alkották, de ennek az aitólok szemmel
láthatólag nem voltak tudatában.
2 Ő hívta be Görögországba Antiokhoszt (vö. XXXV. 12. 15-18).
: Naupaktosz az aitól szövetség tagja volt, így a többi aitóllal együtt szükségszerűen ez a
város is elpártolt a rómaiaktól. Menesztaszról nem tudunk többet, de valószínűleg nem
épeiroszi tisztségviselőként, hanem magánemberként tette, amit tett, mert ennek nem
volt kihatása az épeiroszi szövetség sorsára.