Page 275 [275]
OCR
míg a makedónok föld alatti aknákat ástak, és a sziklás terepen gyakran akadtak kovaköbe, amelyen a csákány is alig fogott. (5) Mivel a megkezdett munka nemigen haladt, a király a lakosság vezetőivel folytatott tárgyalásokon próbálta elérni, hogy adják fel a várost, (6) mert nem kételkedett abban, hogy ha Hérakleia előbb esik el, az itteniek inkább a rómaiaknak adják meg magukat, mint neki, a consul pedig saját népszerűségét növeli majd azzal, hogy feloldja az ostromzárt. (7) Véleményében nem is csalódott. Hérakleia bevétele után azonnal üzenet érkezett, hogy hagyjon fel az ostrommal, mert méltányosabb, hogy a győzelem jutalma a római katonáké legyen, akik csatában küzdöttek meg az aitólokkal. (8) Így a király elvonult Lamia alól, amelyet a szomszéd várost ért szerencsétlenség mentett meg a hasonló sorstól. 26. (1) Az aitólok néhány nappal Hérakleia elfoglalása előtt gyűlést tartottak Hüpatában, (2) és követeket küldtek Antiokhoszhoz, köztük Ihoaszt, aki már régebben is járt nála. Megbízatásuk szerint elsősorban azt kellett kérniük a királytól, hogy gyűjtse össze ismét szárazföldi seregét és hajóit, és keljen át Hellaszba, (3) másodsorban pedig azt, hogy ha személyesen nincs erre lehetősége, küldjön nekik pénzt és segédcsapatokat: nemcsak méltósága és adott szava kötelezi őt arra, hogy ne hagyja cserben szövetségeseit, (4) de saját birodalmának biztonsága érdekében sem engedheti, hogy a rómaiak az aitól szövetség kiiktatása után gond nélkül átkelhessenek Kis-Ázsiába egész seregükkel. (5) Színigazat mondtak, így szavaik annál nagyobb hatással voltak a királyra. Ezért egyelőre ellátta a követeket a háború folytatásához szükséges pénzzel, és megígérte, hogy szárazföldi és tengeri segédcsapatokat is fog küldeni. (6) A követek közül egyedül Ihoaszt tartotta magánál, aki szívesen maradt ott, hogy személyesen sürgethesse az ígéretek teljesítését. 27. (1) Hérakleia elvesztése azonban végleg megtörte az aitólok harci kedvét. (2) Néhány nappal azután, hogy a háború újrakezdése és a király visszahívása végett követeket menesztettek Kis-Ázsiába, feladták háborús terveiket, és békét kérő szószólókat küldtek a consu/hoz. (3) Amikor ezek beszélni kezdtek, a consul félbeszakította szavaikat azzal, hogy most más, fontosabb teendői vannak. Felszólította őket, hogy térjenek vissza Hüpatába, tíznapos fegyverszünetet engedélyezett nekik, és velük küldte Lucius Valerius Flaccust, hogy őneki mondják el mindazt, amiről vele akartak tárgyalni, és esetleges egyéb közlendőiket. (4) Amikor a követek visszaérkeztek Hüpatába, az aitólok vezetői összegyűltek Flaccusnál, és a tanácsát kérték, hogy hogyan tárgyaljanak majd a consullal. 274
