Seite 248 [248]
(6) Antiokhosz, amikor meghallotta, hogy az akhájok és Eumenész király
egyaránt csapatokat küldtek Khalkisz védelmére, úgy vélte, sietnie kell, hogy az
ő csapatai megelőzzék, sőt ha sikerül, még útközben feltartóztassák az ellensé¬
get. (7) Odaküldte Menipposzt mintegy 3000 emberrel és Polüxenidaszt a
teljes hajóhaddal, ő maga pedig néhány nap múlva indult el 6000 saját katoná¬
jával és azzal a nem túl nagy létszámú aitól sereggel, amelyet Lamiában hamar¬
jában össze tudtak szedni neki. (8) Az 500 akháj és Eumenész király kis csapa¬
ta a khalkiszi Xenokleidész vezetésével biztonságban átkelt az Euriposzon, mivel
az útvonalakat még nem szállta meg az ellenség, és bejutottak Khalkiszba.
(9) A római katonák, szintén mintegy 500 ember, akkor érkeztek meg, amikor
Menipposz már tábort vert Szalganeusz előtt a Hermész-szentélynél, ahol
Boiótiából át lehet jutni Euboia szigetére. (10) Miküthión is velük volt, akit
éppen azért küldtek követségbe Ouinctiushoz Khalkiszból, hogy segédcsapatokat
kérjen. (11) Amikor azonban látta, hogy a szorost megszállta az ellenség, visz¬
szafordult az Auliszba vezető útról a Délion felé, hogy onnan keljen át Euboiára.
51.
(1) A Délion egy Apollón-szentély a tenger fölött, öt mérföldnyire Tanagrától.
Innen a tengeren nem egészen négy mérföld hosszú az út Euboia szemközti
partjáig. (2) Ezt a szentélyt és berket az a vallásos tisztelet és szent törvény védte,
amely a görögül aszúlonnak nevezett szentélyeket." (3) A római katonák ezért
— és mivel a háborút még nem üzenték meg;? és nem is kezdődött meg azzal,
hogy valaki kardot rántott és vért ontott volna — a legnagyobb nyugalommal
elszéledtek megnézni a szentélyt és a ligetet, vagy fegyvertelenül sétálgattak a
parton, (4) sokan pedig szétszóródtak a földeken, hogy fát és takarmányt gyűjt¬
senek. Ekkor Menipposz váratlanul több helyen is lecsapott a szanaszét kószá¬
ló katonákra, lekaszabolta őket," 50-et közülük élve fogott el. Igen kevesen
menekültek meg, köztük Miküthión, akit egy kis teherhajó vett a fedélzetére.
(5) A katonák elvesztése rosszkor jött ugyan Ouinctiusnak és a rómaiaknak,
ugyanakkor jócskán hozzájárult ahhoz, hogy az Antiokhosz elleni háború meg¬
indítása jogosnak legyen tekinthető.
(6) Antiokhosz Auliszhoz vonult seregével, és részben saját emberei, részben
az aitólok közül ismét szószólókat küldött Khalkiszba, hogy súlyosabb fenye¬
getések kíséretében ismételjék meg múltkori követeléseit. Hiába tiltakozott
Miküthión és Xenokleidész, könnyűszerrel elérte, hogy kinyissák előtte a kapu¬
! A szentélyhez tartozó területen az oda menekülők bántatlanságot élvezhettek.
? Antiokhosznak csak az akhájok üzentek formálisan hadat, a rómaiak még nem.
: Itt valószínűleg számadat is állhatott az eredeti szövegben.
247