Seite 244 [244]
OCR
őket a másik megbízható védelme. (8) Ha nem engedik be a királyt, meglátják, máris milyen megpróbáltatások köszöntenek rájuk, hiszen a római segítség messze van, Antiokhosz pedig ellenségként áll a kapuk előtt, és saját erejükből semmi esélyük ellene. (9) Erre Miküthión, az egyik khalkiszi vezető így válaszolt: Nem érti, kiknek a felszabadítására érkezett Antiokhosz Európába, otthagyva saját királyságát. (10) Hiszen tudomása szerint Hellaszban egyetlen városban sincs római helyőrség, egy sem fizet adót a rómaiaknak, egyre sem kényszerítettek nem kívánt törvényeket igazságtalan szerződéssel. (11) Így hát a khalkisziak nem szorulnak felszabadítóra, hiszen szabadok, sem fegyveres védelemre, mert a római nép jóvoltából nemcsak szabadságot, de békét is élveznek. (12) Nem utasítják vissza sem a király, sem az aitólok barátságát. Első baráti cselekedetük az lehetne, hogy elhagyják a szigetet és elvonulnak. (13) Ők ugyanis szilárdan elhatározták, hogy nemcsak falaik mögé nem engednek be senkit, de szövetséget sem kötnek senkivel a rómaiak beleegyezése nélkül. 47. (1) Amikor mindezt jelentették a hajóknál várakozó királynak, ő úgy döntött, hogy egyelőre visszatér Démétriaszba — hiszen túl kevés katonát hozott magával ahhoz, hogy erőszakos lépésre szánja el magát. (2) Démétriaszban, miután első kísérlete balul ütött ki, tanácskozott az aitólokkal a további teendőkről. Úgy határoztak, hogy kísérletet tesznek a boiótok, az akhájok és Amünandrosz,! az athamanok királya megnyerésére. (3) Úgy vélték, a boiótok Brakhüllész halála? és az ezt követő események óta elhidegültek a rómaiaktól, (4) Philopoimén, az akhájok elöljárója pedig Ouinctius gyűlölt ellenségévé vált, mivel mindketten maguknak követelték a spártai háború dicsőségét." (5) Amünandrosz felesége, Apamé egy bizonyos megalépoliszi Alexandrosznak volt a lánya, aki azzal kérkedett, hogy ő Nagy Sándor leszármazottja, ezért két fiának a Philipposz és Alexandrosz, lányának pedig az Apamé nevet adta. (6) Az asszonyt, akit házassága királynévá emelt, idősebb fivére, Philipposz is követte Athamaniába. (7) Philipposzban, aki hiú természetű ember volt, az aitólok és Antiokhosz elültették a reményt, hogy ő lehet Makedónia királya, hiszen ő valóban királyok sarja; ehhez csak az kell, hogy Amünandroszt és az athamanokat Antiokhosz oldalára állítsa. (8) Ez az üres ígérgetés nemcsak Philipposznál talált hitelre, de még Amiinandrosznil is. 1 V6. XXXI. 28., XXXIII. 34. 2? Vö. XXXIII. 28. 3 Lásd a XXXV. 30. 12 jegyzetét. 243
