Seite 244 [244]
OCR Output

őket a másik megbízható védelme. (8) Ha nem engedik be a királyt, meglátják,
máris milyen megpróbáltatások köszöntenek rájuk, hiszen a római segítség
messze van, Antiokhosz pedig ellenségként áll a kapuk előtt, és saját erejükből
semmi esélyük ellene.

(9) Erre Miküthión, az egyik khalkiszi vezető így válaszolt: Nem érti, kiknek
a felszabadítására érkezett Antiokhosz Európába, otthagyva saját királyságát.
(10) Hiszen tudomása szerint Hellaszban egyetlen városban sincs római hely¬
őrség, egy sem fizet adót a rómaiaknak, egyre sem kényszerítettek nem kívánt
törvényeket igazságtalan szerződéssel. (11) Így hát a khalkisziak nem szorulnak
felszabadítóra, hiszen szabadok, sem fegyveres védelemre, mert a római nép
jóvoltából nemcsak szabadságot, de békét is élveznek. (12) Nem utasítják vissza
sem a király, sem az aitólok barátságát. Első baráti cselekedetük az lehetne, hogy
elhagyják a szigetet és elvonulnak. (13) Ők ugyanis szilárdan elhatározták, hogy
nemcsak falaik mögé nem engednek be senkit, de szövetséget sem kötnek sen¬
kivel a rómaiak beleegyezése nélkül.

47.

(1) Amikor mindezt jelentették a hajóknál várakozó királynak, ő úgy döntött,
hogy egyelőre visszatér Démétriaszba — hiszen túl kevés katonát hozott magá¬
val ahhoz, hogy erőszakos lépésre szánja el magát. (2) Démétriaszban, miután
első kísérlete balul ütött ki, tanácskozott az aitólokkal a további teendőkről. Úgy
határoztak, hogy kísérletet tesznek a boiótok, az akhájok és Amünandrosz,! az
athamanok királya megnyerésére. (3) Úgy vélték, a boiótok Brakhüllész halála?

és az ezt követő események óta elhidegültek a rómaiaktól, (4) Philopoimén, az
akhájok elöljárója pedig Ouinctius gyűlölt ellenségévé vált, mivel mindketten
maguknak követelték a spártai háború dicsőségét." (5) Amünandrosz felesége,
Apamé egy bizonyos megalépoliszi Alexandrosznak volt a lánya, aki azzal kér¬
kedett, hogy ő Nagy Sándor leszármazottja, ezért két fiának a Philipposz és
Alexandrosz, lányának pedig az Apamé nevet adta. (6) Az asszonyt, akit há¬
zassága királynévá emelt, idősebb fivére, Philipposz is követte Athamaniába.
(7) Philipposzban, aki hiú természetű ember volt, az aitólok és Antiokhosz el¬
ültették a reményt, hogy ő lehet Makedónia királya, hiszen ő valóban királyok
sarja; ehhez csak az kell, hogy Amünandroszt és az athamanokat Antiokhosz
oldalára állítsa. (8) Ez az üres ígérgetés nemcsak Philipposznál talált hitelre, de
még Amiinandrosznil is.

1 V6. XXXI. 28., XXXIII. 34.
2? Vö. XXXIII. 28.
3 Lásd a XXXV. 30. 12 jegyzetét.

243