Page 243 [243]
támadt vitás kérdésekben. (4) Az ő érkezése és méltósága sokkal inkább tisztele¬
tet ébreszt majd a rómaiakban, mint a fegyverei. Az emberek, hogy ne legyenek
kénytelenek háborút kezdeni, önként hajlandóak sok olyan engedményre, ame¬
lyekre háborúval és fegyverekkel nem lehetne rákényszeríteni őket.
(5) Ihoasz azzal vádolta Phaineaszt, hogy valójában nem a békére törekszik,
hanem le akarja fújni a katonai előkészületeket, hogy a király lendületét veszít¬
se a halogatás következtében, a rómaiak pedig időt nyerjenek a felkészülésre.
(6) Hiszen annyiszor küldtek már követséget Rómába, annyiszor tárgyaltak
magäval Quinctiusszal, hogy eléggé bebizonyosodott: Rómát a legcsekélyebb
méltányosságra sem tudják rábírni. Ha nem hiúsult volna meg minden reményük,
nem is fordultak volna segítségért Antiokhoszhoz. (7) Mivel ezt a segítséget
hamarabb megkapták, mint bárki is várta volna, nem szabad ellankadniuk, inkább
kérlelniük kell a királyt, hogy miután megtette a legfontosabb lépést, és szemé¬
lyesen megjelent mint Hellasz megmentője, hozza el szárazföldi és tengeri
haderejét is. (8) Fegyverrel még el tud érni valamit a király, de fegyver nélkül
semmi súlya nem lesz a rómaiak szemében, nemhogy az aitólok, de még a saját
maga ügyében sem.
(9) Ez a vélemény győzött; úgy határoztak, hogy a királyt kikiáltják fővezé¬
rüknek, és kiválasztottak 30 előkelőt, akikkel tanácskozhat, ha szükségét érzi.
46.
(1) Ezzel a gyűlés feloszlott, a sokaság szétszéledt, ki-ki a maga városába. A ki¬
räly mäsnap arröl targyalt az apoklétoszokkal, hol kezdjék a háborút. (2) Úgy
látták a legjobbnak, ha először Khalkiszt támadják meg, amelynek elfoglalásával
az aitólok nemrég hiába próbálkoztak; ehhez inkább gyorsaságra, mint nagy
erőfeszítésre és jó felszereltségre van szükség. (3) Így a király az 1000 gyalogos¬
sal, akik vele tartottak Démétriaszból, átvonult Phókiszon, míg az aitól vezérek
újra mozgósították a katonaköteles korosztály egy csekély részét, és egy másik
útvonalon a király elé mentek Khairóneiáig, majd tíz emelt fedélzetű hajón vele
tartottak. (4) A király Szalganeusz előtt ütött tábort, majd az aitól vezérekkel
együtt átkelt az Euriposzon. Amikor a kikötő közelében partra szállt, Khalkisz
tisztségviselői és előkelői is kivonultak a kapuk elé. A két fél néhány képviselő¬
je találkozott, hogy tárgyaljanak.
(5) Az aitólok nyomatékosan azt tanácsolták a khalkisziaknak, hogy a római
szövetség felbontása nélkül kössenek a királlyal is szövetséget és barátságot,
(6) hisz nem azért kelt át Európába, hogy háborút kezdjen, hanem hogy felsza¬
badítsa Hellaszt, méghozzá valóban, nem pedig csak szóban és színleg, mint a
rómaiak tették. (7) A görög városok számára az a leghasznosabb, ha mindkét
barátságot fenntartják, így ugyanis az egyik fél túlkapásaitól mindig megóvja
242