Oldal 227 [227]
szerezni, hol talál takarmányt és fát?" Másnap, amikor felszedik a tábort, melyik
útvonal lesz a legbiztonságosabb, és hogyan rendezi majd el a menetet? (7) Kora
ifjúságától kezdve ilyen kérdések és töprengések kötötték le gondolatait, úgyhogy
ebben a témában nem lehetett neki újat mondani.
(8) Most mindenekelőtt megállította a menetet. Aztán a krétai segédcsapa¬
tokat és az úgynevezett tarentumi lovasokat, akik két-két lovat vezettek száron,
a menet élére rendelte, a lovasságnak meghagyta, hogy kövesse őket, és elfoglalt
egy sziklát egy hegyi patak fölött, ahonnan biztosíthatták a vízellátást. (9) Itt
összegyűjtötte és fegyveres őrséggel vette körül az összes málhát és az egybete¬
relt lovászokat, és amennyire a terep adottságai engedték, erődített tábort emelt.
A sziklás és egyenetlen terepen nem volt könnyű felállítani a sátrakat.
(10) Fél mérföldnyire voltak az ellenségtől. Mindkét sereg ugyanabból a
patakból vett vizet könnyűfegyverzetű fedezet mellett. De még mielőtt ütkö¬
zetre került volna sor, ahogy az egymás közelében táborozó ellenfelek között
szokásos, leszállt az éjszaka. (11) Nyilvánvaló volt, hogy másnap csatát kell
vívniuk a patak mellett a vízhordók védelmében. Ezért Philopoimén éjszaka egy
völgyben, ahová az ellenség már nem látott el, annyi kispajzsos katonát rejtett
el, amennyi csak észrevétlenül meg tudott ott bújni.
29.
(1) Hajnalban a krétai könnyűfegyverzetűek és a tarentumi lovasok a patak part¬
ján csatába bocsátkoztak az ellenséggel. A krétaiak parancsnoka a közülük való
Télemnasztosz volt, a lovasok élén a megalépoliszi Lükortasz? állt. (2) Az ellenség
vízhordóit szintén krétai segédcsapatok és tarentumi típusú lovasság fedezte.
A viadal jó ideig kétesélyes volt, mivel mindkét oldalon hasonló származású em¬
berek és azonos fegyvernemek küzdöttek. (3) Amint azonban folytatódott a
küzdelem, a zürannosz segedcsapatai kerekedtek felül, nemcsak mert létszämfo¬
lényben voltak, hanem mert Philopoimén utasította a parancsnokokat, hogy némi
ellenállás után futamodjanak meg, és csalják az ellenséget a leshely közelébe. Azok
hanyatt-homlok tódultak a menekülők után; aztán a völgykatlanban a legtöbbjük
már megsebesült vagy elesett, mire észrevette volna az elrejtőzött ellenséget.
1 Így nevezték a könnyűlovasok egy bizonyos fajtáját, amely több diadokhosz-állam hadse¬
regében is használatos volt. A tarentumi lovasok kerek pajzzsal és gerelyekkel voltak
felszerelve, így elsősorban távolsági harcmodorra, előcsatározásokra voltak alkalmasak.
A megjelölés ebben a korban már nem a lovasok származására, hanem csak a fegyvernem
tarentumi eredetére utal.
? Lükortasz (a történetíró Polübiosz apja) tehát ekkor bipparkloszi tisztséget töltött be az
akhäj szövetségben, ami rangban a szzíratégosz után következik.
226