Page 226 [226]
(11) Ezutän Tegeäban vonta össze seregét, és ugyanide hívta gyűlésbe az
akhájokat és szövetségeseiket. Ezen az épeiroszi és akarnaniai elöljárók is jelen
voltak. (12) Itt úgy határozott, hogy — mivel emberei a szégyenletes tengeri
vereség után eléggé visszanyerték harci kedvüket, az ellenséget pedig hatalmában
tartja a rémület — Spárta ellen indul, mert véleménye szerint ez volt az egyetlen
mód, hogy az ellenséget rábírják Gütheion ostromának feladására.
Az ellenséges területen először Karüainál ütött tábort. (13) Éppen aznap esett
el Gütheion. Philopoimén erről mit sem tudva a Spártától tíz mérföldnyire
emelkedő Barboszthenész! hegyre helyezte át táborát. (14) Nabisz viszont Gü¬
theion visszafoglalása után elindult könnyen mozgó seregével, gyors menetben
elvonult Spárta mellett, és elfoglalta a , Pürrhosz táborának" nevezett helyet, mert
biztosra vette, hogy az akhájok is erre pályáznak. Innen indult el, hogy szembe¬
szálljon az ellenséggel. (15) Az ellenséges menetoszlop a keskeny úton majdnem
öt mérföld hosszúra nyúlt. A menet végén a lovasok és a segédcsapatok legna¬
gyobb része haladt, mivel Philopoimén azt gyanította, hogy a #irannosz hâtulrél
támad majd seregére legmegbízhatóbbnak tartott csapataival, a zsoldosokkal.
(16) Egyszerre két váratlan körülmény is aggodalomba ejtette: egyrészt a kisze¬
melt hely már az ellenség birtokában volt, másrészt pedig látta, hogy az ellenség
az elővédnek állta útját ott, ahol a sziklákkal borított úton minden további elő¬
rehaladás lehetetlennek látszott a könnyűfegyverzetű csapatok segítsége nélkül.
28.
(1) Philopoimén azonban éppen a menetelésben és a stratégiai pontok elfogla¬
lásában rendelkezett különleges ügyességgel és tapasztalattal, és nemcsak hábo¬
rúban, hanem békében is elsősorban ebben fejlesztette magát. (2) Amikor úton
volt valahová, és nehezen járható szurdokba ért, minden oldalról szemügyre vette
a hely sajátosságait. Ha egyedül utazott, magában töprengett el rajta, ha mások
is voltak vele, nekik tette fel a kérdést: (3) Ha ezen a helyen feltűnne az ellenség,
milyen intézkedésre volna szükség, ha elölről, jobbról, balról vagy hátulról tá¬
madna? Fogadhatják őket szabályos csatasorba fejlődve, vagy rendezetlen, éppen
csak menetelésre alkalmas menetoszlop formájában. (4) Gondolatban vagy
kérdés-felelet útján kereste a válaszokat: Ő maga hol foglalna állást? Hány
fegyverest vetne be, és milyen fegyvereket használna — mert ezen is sok múlhat?
Hol hagyná a rakományt, a málhát és a fegyverteleneket, milyen és mekkora
csapatra bízná őrizetüket? (5) Célszerűbb volna-e folytatnia megkezdett útját,
vagy inkább arrafelé menjen vissza, amerről jött? (6) Hol választana helyet a
tábor számára? Mekkora területet sáncolna körbe? Honnan lehet könnyen vizet
! A név a kéziratok egy részében Barnosthenes alakban szerepel.
225