Oldal 219 [219]
jegyében 36 évig szolgáltam,! ez száműzött engem hazámból már a béke idején,
miután pedig onnan számkivetésbe vonultam, ez vezérelt a te udvarodba. Ha te
nem váltod valóra reményemet, ez vezet majd máshová innen, bárhová, ahol
még erőt és fegyvert találhatok, hogy ha bárhol a földkerekségen van még el¬
lensége a római népnek, felkutassam. (5) Ugyhogy ha valamelyik embered az én
befeketítésem által akar előtted még kedveltebbé válni, találjon ki ellenem va¬
lami más rágalmat. (6) Gyűlölöm a rómaiakat, és ők is gyűlölnek engem. Apám,
Hamilkar és az istenek a tanúim, hogy az igazat mondom. Egyszóval, ha a ró¬
maiak elleni háború tervével foglalkozol, számítsd Hannibalt bizalmasaid leg¬
belső köréhez; ha viszont valamiért rákényszerülsz a békére, annak a megtár¬
gyalására keress magadnak más tanácsadót!"
(7) Hannibal szavai nemcsak mély hatást tettek a királyra, de meg is engesz¬
teltek iränta. Tanäcskozäsukat azzal fejezték be, hogy meg kell indítani a háborút.
20.
(1) Rómában széltében-hosszában beszélték, hogy Antiokhosz lesz a követke¬
ző ellenség, de még csak lélekben készültek a háborúra. (2) Mindkét consulnak
Itáliát jelölték ki működési területéül, azzal, hogy sorshúzás vagy megállapodás
útján döntsék el egymás között, melyikük tartja meg a választógyűlést ebben az
évben; (3) amelyiküknek ezzel nem kell törődnie, készüljön fel rá, hogy szükség
esetén Itálián kívül is bevesse légióit. (4) Ezt a consult felhatalmazták, hogy két
új légiót sorozzon, a latin szövetségesekből pedig 20 000 gyalogost és 800 lovast.
(5) A másik consul megkapta azt a két légiót, amelyeknek Lucius Cornelius, az
előző évi consul volt a parancsnoka, és ugyanebből a seregből 15 000 latin és
szövetséges gyalogost és 500 lovast. (6) Ouintus Minucius fővezéri megbízatá¬
sát meghosszabbították Liguriában eddigi hadserege élén, és meghagyták neki,
hogy kiegészítésül sorozzon be 4000 római gyalogost és 150 lovast, a szövet¬
ségesektől pedig ugyanerre a célra hajtson be 5000 gyalogost és 250 lovast.
(7) Gnaeus Domitiusnak jutott a megbízatás, hogy Itálián kívül arra a hadszín¬
terre vonuljon, amelyet a senatus majd kijelöl számára, Lucius Quinctiusnak
pedig Gallia és a választógyűlés megtartása.
(8) Ezután a praetorok sorsolták ki provinciáikat. Marcus Fulvius Centumalus
kapta a városbeliek, Lucius Scribonius Libo az idegenek jogvitáinak intézését,
Lucius Valerius Tappönak jutott Sicilia, Quintus Salonius Sarränak Sardinia,
Marcus Baebius Tamphilusnak Hispania Citerior, Aulus Atilius Serranusnak
Ulterior. (9) Az utóbbi kettő provinciáját először a senazus, majd a köznép ha¬
tározata alapján megváltoztatták: (10) Atilius a hajóhadat és Makedóniát kapta,
! Kr. e. 237-től, amikor apjával tartott Hispániába, egészen a zamai csatáig (Kr. e. 202).
218