Oldal 205 [205]
mivel senki nem szállt szembe velük, szétszéledtek zsákmányolni. A boiusok
még tulajdonuk védelmében sem akartak csatába bocsátkozni, hát tűrték, hogy
büntetlenül fosztogassák javaikat. (3) A consul, miután tűzzel-vassal mindent
végigpusztított, elhagyta az ellenséges területet, és seregével Mutina felé indult,
óvatlanul, mert azt hitte, már békés vidéken jár.
(4) Mihelyt a boiusok észrevették, hogy az ellenség eltávozott területükről,
teljes csendben utánaeredtek, alkalmas helyet keresve a cselvetésre. Ejszaka el¬
haladtak a római tábor mellett, és megszálltak egy erdős szurdokot, amelyen a
római seregnek át kellett vonulnia. (5) De mivel nem voltak eléggé óvatosak,
a consul, aki egyébként késő éjjel szokta felszedni táborát, most megvárta a
napkeltét, nehogy egy hirtelen támadt ütközetben a sötétség is tovább növelje
a rémületet, és noha már nappali fényben indult el, még egy lovaszurmát is
előreküldött felderítésre. (6) Miután a lovasok jelentették, hogy mekkora az
ellenséges sereg és hol tartózkodik, parancsot adott, hogy az egész menet rakja
le a málháját középre, és a íriariusok vonjanak köré sáncot, majd serege többi
részével felsorakozva az ellenség ellen nyomult. (7) Ugyanígy tettek a gallok is,
miután belátták, hogy cselvetésüket felfedezték, és szabályos csatába kell bocsát¬
kozniuk, ahol csak a legbátrabbak maradhatnak életben.
5.
(1) A második óra táján kezdődött az ütközet. A bal szövetséges ala és a külön¬
leges egységek küzdöttek az első vonalban, élükön két consufviselt /egatussal:
Marcus Marcellusszal! és az előző évi consullal, Tiberius Semproniusszal. (2) Az
új consul hol legelöl tartózkodott a hadijelvényeknél, hol a tartalékban álló légi¬
ókat fogta vissza, nehogy harci vágyukban előrerontsanak, mielőtt megkapnák
a jelet. (3) Megparancsolta, hogy ezeknek a légióknak a lovasságát Ouintus és
Publius Minucius katonai zridunusok vezessék nyílt terepre, a csatasoron kívül¬
re, hogy ha majd jelt ad, akadálytalanul indulhassanak támadásra. (4) Miközben
így készülődött, futár érkezett hozzá Liberius Sempronius Longustól ezzel az
üzenettel: A különleges egységek már nem tudják feltartóztatni a gallok táma¬
dását. (5) Igen sokat levágtak közülük, és a még életben lévők harci kedve is
megcsappant a kimerültség és a félelem miatt. Legyen szíves, küldje segítségük¬
re az egyik légiót a kettő közül, mielőtt még szégyenletes vereséget szenvedné¬
nek.
(6) A consul a II. légiót küldte oda, a különleges egységeket pedig visszavon¬
ták. Amikor pihent embereivel, összes egységével a légió is beavatkozott a harc¬
ba, újult erővel lángolt fel a küzdelem. A bal szövetséges aZát kivonták a csatából,
1 M. Claudius Marcellus Kr. e. 196-ban volt consul.
204