Seite 200 [200]
OCR
igen sikerült kivágnia magát, amikor rábizonyították, hogy csak a Barka-párt tagjaival folytatott megbeszéléseket. (12) Ezután vita támadt. Egyesek azt javasolták, hogy azonnal tartóztassák le és vessék börtönbe mint kémet. Mások viszont azt mondták, nem kell ekkora feneket keríteni a dolognak: káros példaként szolgálhat, ha jövevényeket csak úgy ok nélkül felelősségre vonnak, (13) hisz ugyanilyen bánásmódban lehet majd részük a karthágóiaknak Türoszban vagy más kereskedővárosokban, ahol gyakran megfordulnak. (14) Így aznap elhalasztották a döntést. Arisztón azonban a punokkal szemben maga is igazi pun ravaszsággal élt. Naplementekor a város leglátogatottabb pontján, a tisztségviselők mindennapi székhelye fölé kifüggesztett néhány teleírt viasztáblát, majd a harmadik őrségváltás idején hajóra szállt és elmenekült. (15) Másnap, amikor a swfetek leültek bírói székükbe, felfedezték a táblákat, levették és elolvasták. Az állt benne, hogy Arisztón megbízatása nem magántermészetű volt, hanem állami szinten a véneknek szólt — így hívták Karthágóban az államtanácsot. (16) Mivel ily módon a vád sok embert kezdett érinteni, az egyes emberek ügyében alábbhagyott a nyomozás. Mindamellett úgy döntöttek, követeket küldenek Rómába, hogy a consulok és a senazus tudomására hozzák az ügyet, és egyúttal panaszt tegyenek Massinissa jogsértő cselekedetei miatt is. 62. (1) Massinissa ugyanis, amikor tudomására jutott, hogy a karthágóiak elveszítették a rómaiak bizalmát, ráadásul az államon belül sincs egyetértés — az államtanács gyanakszik a vezetőkre Arisztónnal folytatott tárgyalásaik miatt, a nép pedig az államtanácsra szintén Arisztón levele miatt —, úgy vélte, itt az alkalom, hogy halásszon a zavarosban. (2) Végigpusztította a karthágóiak tengerparti területeit, néhány várost pedig, amelyek eddig a karthágóiaknak tartoztak beszolgáltatással, arra kényszerített, hogy ezentúl neki fizessenek adót. (3) Ezt a területet, a Kis-Syrtis termékeny talajú partszegélyét Emporiának nevezik. Ennek egyik városa Lepcis, amely napi egy talentum adót fizetett a karthágóiaknak. (4) Ezt a területet Massinissa ekkoriban teljes egészében veszélyeztette, sőt egy részéről kétségessé is vált, hogy az ő birodalmához vagy a karthágóiakhoz tartozik-e. (5) Amikor pedig meghallotta, hogy a karthágóiak Rómába készülnek, egyrészt hogy tisztázzák magukat a vádak alól, másrészt hogy panaszt emeljenek ellene, maga is követeket küldött Rómába, hogy gyanúsításaikkal súlyosbítsák a vádakat, és egyszersmind tisztázzák az adófizetők jogállását. (6) A senatusban először a karthágóiakat hallgatták meg a türoszi idegenről. Beszámolójuk aggodalommal töltötte el az atyákat, hogy egyszerre kell majd háborút viselniük Antiokhosz és a punok ellen. (7) Főképpen azért gyanakodtak, hogy a punokat felelősség terheli, mert noha úgy döntöttek, hogy az idegent 199
