Page 196 [196]
57.
(1) Miután a consulok megtartották a sorozást, és elindultak provinciájukba,
Titus Ouinctius kérte, hogy a senazus hallgassa meg beszámolóját azokról az
intézkedésekről, amelyeket a tíz megbízottal egyetértésben tett, és ezeket legyen
szíves jóváhagyásával megerősíteni. (2) Ezt az atyák könnyebben megtehetik
— mondta -, ha az egész Hellaszból, Kis- Ázsia nagy részéből és a királyoktól
érkezett követsegeket i is meghallgatjäk.
(3) A követsegeket Gaius Scribonius värosi praetor vezette a senazus elé, és
mind barátságos választ kaptak. (4) Az Antiokhosz követeivel való tárgyalás
hosszabbnak ígérkezett, ezért ezt a tíz megbízottra hagyták, akik közül többen
is jártak a királynál Kis- Ázsiában vagy Lüszimakheiában.! (5) Titus Ouinctius¬
nak jutott a feladat, hogy az ő társaságukban hallgassa meg a király követeit,
és olyan választ adjon nekik, amely megfelel a római nép méltóságának és érde¬
keinek.
(6) A király követségét Menipposz és Hégészianax vezették. Menipposz így
beszélt: Nem érti, mi lehet az, ami megbízatásukkal kapcsolatban nem egyér¬
telmű, hiszen ők egyszerűen azért jöttek, hogy a rómaiak barátságát kérjék, és
szövetséget kössenek velük. (7) Azoknak a szerződéseknek, amelyekkel államok
vagy királyok barátságot kötnek egymással, három fajtája van. Az első az, amikor
a háború vesztesének előírják a feltételeket: ekkor minden a katonai fölényben
lévő fél birtokában van, és neki joga van kedve szerint megszabni, mit hagy meg
a legyőzöttnek, és mit vesz el tőle büntetésül. (8) A második az, amikor a hábo¬
rúban egyik fél sem kerekedett a másik fölé, ezért kiegyenlített feltételekkel
kötnek békét és barátságot: ilyenkor megegyezéses alapon rendezik a háborút
kiváltó ellentéteket, és ha valamelyik fél a háború következtében veszített bir¬
tokaiból, ezt vagy ősi jogaiknak, vagy mindkét fél érdekeinek figyelembe véte¬
lével rendezik. (9) A harmadik fajta szerződés az, amikor olyanok találkoznak
és kötnek szövetségi szerződéssel barátságot, akik sohasem viseltek háborút
egymás ellen: ekkor senki nem szab feltételeket a másiknak, mert ilyesmi csak
győztes és legyőzött között lehetséges. (10) Antiokhosz a harmadik csoportba
tartozik. Ezért furcsának találja, milyen alapon szabják meg a királynak a róma¬
iak, hogy Kis- Ázsia mely városait nyilvánítsa szabadnak és adómentesnek, me¬
lyeket kötelezhet adófizetésre, melyekbe nem teheti be a lábát a király helyőr¬
sége és maga a király. (11) Így legfeljebb ellenségükkel, Philipposszal köthetnek
békét, de szövetségi szerződést barátjukkal, Antiokhosszal már nem.
! Vö. XXXIII. 39-41.
195