gerendákat már nem fogták meg a pajzsok, a lángok egyre terjedtek, a füst pedig
még nagyobb rémületet, mint veszélyt okozott.
(12) Így aztán a városon kívül tartózkodó rómaiak, akik épp ekkor indítottak
volna rohamot, inkább visszahúzódtak a falak alól, de azok is visszavonultak,
akik már bent voltak a városban, nehogy a hátuk mögött támadt tűzvész elzár¬
ja őket bajtársaiktól. (13) Amikor Ouinctius látta, mi folyik, visszavonulót fú¬
vatott. Így a szinte már elfoglalt városból visszarendelt rómaiak visszatértek
táborukba.
40.
(1) Ouinctius, akit több reménnyel töltött el az ellenség félelme, mint maga az
elért siker, a következő három napon át rettegésben tartotta a védőket: hol tá¬
madásokkal zaklatta őket, hol ostromművek építésével, hol a menekülési útvo¬
nalakat igyekezett elzárni. (2) Ezek a fenyegető előkészületek rákényszerítették
a fürannoszt, hogy ismét elküldje Püthagoraszt követségbe. Ouinctius először
nem volt hajlandó fogadni őt, és kiutasította a táborból, végül azonban, amikor
az a térdéhez borulva alázatosan könyörögni kezdett, mégiscsak meghallgatta.
(3) Püthagorasz úgy kezdte beszédét, mintha mindenben alávetné Spárta
sorsát a rómaiak döntésének. (4) Majd amikor ezzel a nyilvánvalóan soha meg
nem valósuló, üres beszéddel nem ment semmire, végül abban maradtak, hogy
a néhány nappal azelőtt írásban rögzített feltételek alapján fegyverszünetet
kötnek. A rómaiak megkapták a pénzt és a túszokat.
(5) Miközben a zürannosz ostrom alatt állt, az argosziak felbátorodtak az
egymás után érkező futárok híreitől, hogy Spártát kis híján már el is foglalták;
(6) mivel pedig Püthagorasz is elvonult a helyőrség főerejével, nem féltek többé
a fellegvár kis létszámú őrségétől. Egy bizonyos Arkhipposz vezetésével el is
kergették őket, (7) a pellanai I imokratészt pedig, mivel kíméletes városparancs¬
nokuk volt, szabadon engedték, szavukat adva neki, hogy nem esik bántódása.
A nagy vidámság közepette érkezett meg hozzájuk Ouinctius, miután meg¬
adta a békét a zürannosznak, elbocsätotta Spärtäböl Eumeneszt €s a rhodosziakat,
testveret, Lucius Quinctiust pedig visszaküldte a hajöhadhoz.
41.
(1) A polgárok boldogan hirdették meg legsűrűbben látogatott ünnepüket, a
nagy hírű Nemeai Játékokat! — amelyeket a háború viszontagságai miatt nem
tartottak meg a hagyományos időben -, épp a római hadsereg és vezér bevo¬
! A Nemeai Játékokat Kr. e. 573 óta rendezték meg kétévente, minden olümpiasz 1. és 3.
évének júliusában.