Page 180 [180]
szöktek vagy átálltak a rómaiakhoz, minden tulajdonukat rendben át kell adni.
(9) Kréta szigetén egy város sem lehet Nabisz birtokában; azokat, amelyeket
eddig birtokolt, átadja a rómaiaknak. Krétaiakkal vagy másokkal sem szövetsé¬
get nem köthet, sem háborút nem folytathat. (10) Minden városból, amelyet ő
ad át a rómaiaknak, vagy amely magát és vagyonát a római nép védelme és
fennhatósága alá helyezte, kivonja összes helyőrségét, és távol tartja tőlük magát
és embereit. (11) Nem alapíthat sem várost, sem erődöt, sem a saját területén,
sem másén. Biztosítékként a feltételek teljesítésére öt túszt kell adnia, akiket a
római vezér jelöl ki, köztük saját fiát is; továbbá azonnal ki kell fizetnie 100 ta¬
lentum ezüstöt, majd nyolc éven át évi 50 talentumot.
36.
(1) Ezeket a feltételeket írásban rögzítették és elküldték Spártába, miután a
tábort közelebb vitték a városhoz. (2) A rürannosznak egyik feltétel sem volt
ínyére, kivéve azt, hogy várakozása ellenére nem történt említés a száműzöttek
visszafogadásáról. Leginkább azonban az zavarta, hogy elveszíti hajóit és a
tengerparti városokat. (3) A tengerből ugyanis nagy hasznot húzott, mivel ka¬
lózhajóival a Maleától kezdve az egész tengerpartot veszélyeztette; ezenkívül a
parti városokban sorozott fiatalság jelentette hadserege számára messze a legjobb
katonai utánpótlást.
(4) Szűk körben fontolta meg a feltételeket bizalmasaival, ezek azonban mind
továbbterjesztették a híreket, hiszen jellemző az uralkodók csatlósaira, hogy
általában a hűségükre, de főleg a titoktartásukra nem lehet számítani. (5) Az
emberek nem egyhangúlag bírálták az összes feltételt, hanem inkább ki-ki azt,
ami őt érintette. Aki egy száműzött asszonyát vette feleségül, vagy annak va¬
gyonából birtokolt valamit, úgy méltatlankodott, mintha az övét vennék el, nem
pedig a másét kellene visszaadnia. (6) A rürannosz által felszabadított rabszolgák
előtt nemcsak az rémlett fel, hogy elveszítik szabadságukat, hanem az is, hogy
a korábbinál sokkal borzalmasabb szolgasors vár rájuk, ha visszakerülnek felbő¬
szült gazdáik hatalmába. (7) A zsoldos katonák azon bosszankodtak, hogy bé¬
kében mit sem nyerhetnek a katonáskodásból, ráadásul vissza sem térhetnek
hazájukba, ahol legalább annyira gyűlölik a zürannoszok hatalmának kiszolgá¬
lóit, mint őket magukat.
37.
(1) Kezdetben csak csoportokba verődve, egymás között zúgolódtak ezek miatt,
majd egyszer csak mindenki rohant a fegyvereiért. (2) A zürannosz a nagy fel¬
fordulásból látta, hogy a tömeg már magától is eléggé felbőszült, ezért gyűlést
hívatott össze. (3) Ismertette a rómaiak követeléseit, sőt hozzá is költött egy-két
179