Page 174 [174]
OCR
(4) Miután ebbe beleegyeztek, Püthagorasz a római hadvezér elé járult, de megbízatása mindössze arról szólt, hogy szervezze meg a tárgyalást a Zfürannosz és a fővezér között. (5) Quinctius összehívta a haditanácsot, és mivel mindenki úgy nyilatkozott, hogy meg kell adni a lehetőséget a tárgyalásra, kitűzték a napot és a helyszínt. (6) Miután csekély fegyveres kísérettel megérkeztek a köztük középtájt elterülő dombokhoz, co/orsaikat mindkét oldalról jól látható őrhelyen hagyták, (7) majd leereszkedtek a síkságra — Nabisz válogatott testőreivel, Ouinctius pedig fivére, Eumenész király, a rhodoszi Szószilasz, az akháj Arisztainosz és néhány katonai tribunus kíséretében. 31. (1) A rürannosz, akinek szabad választást engedtek, hogy akar-e elsőként beszélni, így szólt: , Litus Ouinctius és ti, többi jelenlévők! Ha magamtól is rá tudnék jönni, hogy miért üzentétek és kezdtétek meg ellenem a háborút, szó nélkül kivártam volna szerencsém alakulását. (2) Így azonban nem bírtam magammal: mielőtt elpusztulnék, mindenáron meg kell tudnom, miért. (3) Hiszen, Herculesre, ha ti olyan emberek volnátok, mint állítólag a karthágóiak, akiknek a szövetségi hűség sem szent, akkor nem csodálnám, hogy abból sem csináltok nagy ügyet, miként jártok el velem szemben. (4) De amikor rátok nézek, látom, hogy rómaiak vagytok, akik az isteni dolgok közül a szerződéseket, az emberi világban a szövetségi hűséget tartjátok a legszentebbnek. (5) Ha pedig magamba nézek, remélem, ugyanaz az ember vagyok, akit államom nevében — a tobbi spartaihoz hasonlóan — ősi szerződés, személy szerint pedig barátság és szövetség köt hozzátok,! amelyet nemrég a Philipposz elleni háborúban újítottunk meg. (6) Igen ám — mondjátok —, de én ezt megsértettem és semmissé tettem azzal, hogy hatalmamban tartom Argosz városát. (7) Hogyan védekezzem ezzel a váddal szemben? A tényekre hivatkozzam-e vagy a helyzetre? A tények kétszeresen is igazolnak engem. Először is, Argosz lakosai maguk hívtak be és adták át nekem városukat, így csak átvettem azt, nem pedig elfoglaltam. Másodszor: ! Nabisz állításával kapcsolatban nehéz tisztázni az igazságot. A rómaiak 210-ben, Pelopsz uralkodása idején kötöttek szövetséget Spártával. Igaz, hogy Livius Nabiszt Kr. e. 205ben, a phoinikéi békével kapcsolatban a rómaiak oldalán említi (XXIX. 12. 14), de később, a 197-ben létrejött általános megállapodás ismertetésében (X.X.XII. 39. 140. 4) már nem beszél ilyen szövetségről. Nabisz , szövetséges és barát" státuszáról nem tudunk semmit, így kérdéses marad, hogy ő vagy Flamininus ferdíti-e el a valóságot. 2 V6. XXXII. 38. 173
