mert miután a provinciát átadta utódjának, Quintus Minuciusnak,’ hosszan¬
tartó, súlyos betegsége miatt nem indulhatott haza. (6) Így történt, hogy Helvius
ovatiöja csak két hónappal előzte meg utédja, Quintus Minucius diadalmene¬
tet. (7) Ez utöbbi 34 800 font ezüstöt, 73 000 ezüstbigatust és 278 000 oscai
ezüstpénzt szolgáltatott be a kincstárnak.
11.
(1) Közben Hispániában a consu/ Emporiaitól nem messze táborozott. (2) Itt
kereste fel őt az ilergesek fejedelmének, Bilistagesnek három követe — egyikük
a fejedelem fia volt —, és elpanaszoltak, hogy erédjeiket ostrom ala vették, és
nincs reményük az ellenállásra, ha a rómaiak nem küldenek nekik erősítést. (3)
Elég lenne 3000 katona; ekkora haderő érkezése láttán az ellenség biztosan
elvonulna.
A consul azt felelte: átérzi, mekkora veszély és félelem szorongatja őket,
(4) de nincsenek akkora csapatai, hogy megoszthatná őket, és közben ő maga
nem kerülne veszélybe, miközben nagy ellenséges sereg tartózkodik a közelben,
és napról napra azt várja, hogy mikor kell nyílt csatát vállalnia.
(5) A követek erre zokogva borultak a consul lába elé, úgy könyörögtek, hogy
ne hagyja őket magukra nehéz helyzetükben. Kihez fordulhatnak, ha a rómaiak
visszautasítják őket? (6) Nincs egyetlen szövetségesük, nincs a világon semmi
más reményük. (7) Nem is fenyegetné őket ez a veszély, ha hajlandóak lettek
volna hűtlenné válni és összeesküdni a többiekkel. De nem volt az a fenyegetés,
az a megfélemlítés, amely képes lett volna megingatni őket, (8) hiszen bíztak
benne, hogy elegendő támogatást és segítséget kapnak a rómaiaktól. De ha nem
kapják meg, ha a consu/ megtagadja tőlük, tanúul hívnak istent és embert, hogy
— mivel nem akarnak osztozni a saguntumiak sorsában — kénytelenek lesznek
akaratuk ellenére elpártolni a rómaiaktól, és inkább pusztulnak el a többi his¬
pánnal együtt, mint egyedül.
12.
(1) A consul aznap válasz nélkül bocsátotta el őket. A rákövetkező éjjel két gond
között hányódott. (2) Nem akarta cserbenhagyni szövetségeseit, de seregét sem
akarta meggyengíteni, mert akkor vagy nem vállalhatja azonnal a döntő csatát,
vagy sokat kell kockáztatnia. (3) Feltett szándéka volt, hogy nem gyengíti meg
csapatait, nehogy ezalatt megszégyenítő vereséget szenvedjen. Ugy gondolta
tehát, szövetségesei előtt tényleges segítségnyújtás helyett csak annak reményét
csillogtatja meg. (4) Hiszen — főként háborúban — gyakran előfordul, hogy a
1 Q. Minucius Ihermus valójában Hispania Citerior helytartója volt (XXXIII. 26. 2).