körbe, mintha az ellenség a kapuk előtt állna. (7) Hispánt nem engedtek be a
városba, ők pedig nem léptek ki onnan komoly ok nélkül. A tenger felé min¬
denkinek szabad útja nyílt. (8) A hispán városrészbe nyíló kapun mindig csak
nagy csoportban mentek át, mintegy a lakosság egyharmad része, amely előző
éjszaka őrséget állt a falakon. (9) Azért jártak át hozzájuk, mert a hajózáshoz
nem értő hispánok szívesen kereskedtek velük: egyrészt vásárolni akartak a
tengeri úton behozott külföldi árukból, másrészt saját földjük terményeit expor¬
tálni. Ennek a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatnak az igénye nyi¬
totta meg a hispánok városát a görögök előtt. (10) A görögök azért is bizton¬
ságban érezhették magukat, mert meghúzódhattak a rómaiak barátságának
árnyékában, amelyet bár kevesebb erővel, de ugyanolyan hűséggel ápoltak, mint
a masszaliaiak.
Most is előzékenyen és szívélyesen fogadták a consult és seregét. (11) Cato
néhány napig időzött náluk, amíg felderítette, hol található és milyen erős az
ellenség hadserege, és hogy még a várakozás ideje se teljen tétlenül, egész idő
alatt gyakorlatoztatta katonäit.
(12) Az évnek abban a szakában járt az idő, amikor a hispánok gabonája már
a szérűn volt. Ezért Cato megtiltotta beszerzőinek, hogy gabonát vásároljanak,
és visszaküldte őket Rómába, mondván: , A háború majd eltartja saját magát."
(13) Aztán elindult Emporiaiból, felégette és végigpusztította az ellenség föld¬
jeit, mindenhol fejvesztett rémületet keltve.
10.
(1) Ezzel egyidőben Marcus Helviusnak, aki épp elhagyni készült Hispania
Ulteriort az Appius Claudius praetortöl átvett 6000 főnyi erősítéssel, Iliturgi
városánál! a keltibérek igen nagy sereggel útját állták. (2) Valerius azt írja, hogy
20 000 fegyveresük volt; ebből a rómaiak 12 000-et levágtak, elfoglalták Iliturgit,
és ott az összes felnőtt férfit megölték.
(3) Helvius ezután eljutott Cato táborába. Csapatait, mivel ezt a vidéket
már nem veszélyeztette az ellenség, visszaküldte Hispania Ulteriorba, majd
Rómába hajózott, ahol győzelme elismeréseként ovazióban vonult be a Város¬
ba. (4) 14 732 font nyers ezüstöt, vert pénzből pedig 17 023 ezüstbigazust és
119 439 oscai ezüstpénzt? adott át a kincstárnak. (5) A senatus azért tagadta
meg tőle a diadalmenetet, mert más fővezér jósjeleivel és nem a saját hadszín¬
terén nyert ütközetet. Egyébként két évvel később tért haza, mint kellett volna,
! Lásd a XXIII. 49. 5 jegyzetét.
? A denarius Hispániában vert megfelelője.