Seite 128 [128]
rolódtak el a történtektől, mondván, egyetlen gyilkosság sem állami határozatból
történt. Erre Ouinctius követeket küldött Athénba és Akhaiába, hogy tanúul
hívják a szövetségeseket, hogy ő igazságos és jogos háborút fog indítani a boiótok
ellen. (9) Ezután megparancsolta Appius Claudiusnak,! hogy a sereg egyik ré¬
szével vonuljon Akraiphiába, a másik felével pedig ő vette körül Koróneiát;
menetoszlopaik különböző irányban indultak el Elateiából, és útközben végig¬
pusztították a földeket.
(10) A boiótokat megrázta ez a csapás, és mindenütt általánossá vált a rette¬
gés és menekülés. Ezért követeket küldtek, de azokat nem engedték be a római
táborba. Épp akkor érkeztek oda az akhájok és az athéniak. (11) Az akhájok
közbenjárása bizonyult hathatósabbnak, mivel ők eleve elhatározták, hogy ha
nem tudják kieszközölni a békét a boiótok számára, harcba szállnak ellenük a
rómaiak oldalán. (12) Az akhájok jóvoltából a boiótok engedélyt kaptak, hogy
a római vezér elé járuljanak és beszéljenek vele. Ő pedig azzal a feltétellel, hogy
kiszolgáltatják a bűnösöket, és büntetésül összeadnak 30 talentumot, megadta
nekik a békét, és abbahagyta az ostromot.
30.
(1) Néhány nap múlva megérkezett Rómából a tíz megbízott, és az ő javaslatuk
alapján megkötötték a békét Philipposszal, a következő feltételekkel: (2) Európa
és Kis-Ázsia minden görög városa szabadon élhet, a saját törvényei szerint. Ezek
közül azokból, amelyek Philipposz hatalmában voltak, a király kivonja csapata¬
it, és kiürítve átadja őket a rómaiaknak még az Iszthmoszi Játékok megkezdése
előtt. (3) Philipposz kivonja helyőrségeit a kis-ázsiai Eurómosz, Pédasza, Bar¬
gülia, Iaszosz, Mürina, Abüdosz, Ihaszosz és Perinthosz városokból is," mert
ezekről is úgy döntöttek, hogy legyenek szabadok. (4) Kiosz polgárainak sza¬
badsága ügyében Ouinctius megírja Prusziasznak, Bithünia királyának, hogyan
döntött erről a senatus és a tíz megbízott. (5) Philipposz visszaadja a rómaiaknak
a foglyokat és a szökevényeket, továbbá átadja minden emelt fedélzetű hajóját,
kivéve ötöt és a nagysága miatt szinte irányíthatatlan, 16 sor evezővel hajtott
királyi gályát. (6) Nem lehet 5000 főnél nagyobb hadserege, és nem tarthat
elefántokat. Nem viselhet háborút Makedónia határain kívül a senazus jóváha¬
! Ap. Claudius Pulcher, aki aztán 185-ben lett consul.
? A szerződés valójában csak az eddig is független görög városok szabadságát rögzítette; a
Philipposz uralma alatt lévők most a rómaiak kezére kerültek, és helyzetük egy darabig
bizonytalan maradt.
$ Livius pontatlanul fogalmaz: a lémnoszi Mürina, a hasonló nevű szigeten fekvő Ihaszosz
és a thrákiai Perinthosz nem tartozik a kis-ázsiai városok közé.
127