OCR
6. (1) Quinctius másnap katonáival, akik a sánckarókat is magukkal vitték, hogy bárhol tábort tudjanak verni, (2) rövid menetelés után Pheraitól mintegy hat mérföldnyire állapodott meg. Ezután felderítőket küldött ki, hogy megtudja, Thesszália melyik részén található az ellenség, és mire készül.! (3) A király Larisza? környékén tartózkodott. Ő már értesült arról, hogy a rómaiak Ihébaitól Pheraihoz vonultak, és mivel ő maga is szeretett volna minél hamarabb túlesni az ütközeten, továbbvonult az ellenség felé, és Pheraitól mintegy négy mérföldnyire ütötte fel táborát. (4) Másnap mindkét fél harckész csapatokat küldött ki a város fölött emelkedő magaslatok elfoglalására. Amikor ezek az elfoglalandó hegyháttól nagyjából egyenlő távolságra jártak, és észrevették egymást, (5) megálltak, és nyugodtan megvárták a futárokat, akiket visszaküldtek a táborukba utasításért, hogy mi a teendő most, hogy váratlanul szembetalálkoztak az ellenséggel. (6) Aznap még nem kezdtek ütközetet, hanem visszarendelték őket a táborba. Másnap ugyanezekért a magaslatokért lovas csatát vívtak, amelyben — főképpen az aitóloknak köszönhetően - a király lovasait megfutamították és visszaűzték táborukba. (7) Mindkét fél hadműveleteit meglehetősen akadályozta a fákkal sűrűn benőtt terep, a külvárosra jellemző kertek és a kőkerítésektől összeszűkülő, sőt nemegyszer zsákutcában végződő utak. (8) Ezért mindkét vezér úgy határozott, hogy elhagyja ezt a vidéket. Mintha valami közös utasítást követnének, mindketten Szkotusszába vonultak, Philipposz abban a reményben, hogy itt gabonát talál, a római vezér pedig azért, hogy megelőzze az ellenséget, és elpusztítsa előtte a gabonát. (9) A seregek egész nap meneteltek, de mivel a dombok öszszefüggő vonulata ott húzódott közöttük, sehol sem pillantották meg egymást. (10) A római sereg Phthiótisz területén, Eretriánál, Philipposz pedig az Onkhésztosz folyó fölött ütött tábort. (11) Az ellenséges seregek még másnap sem ismerték egymás tartózkodási helyét, amikor Philipposz Szkotussza környékén a Melambion nevü helysegnel, Quinctius pedig a Pharszalosz melletti Ihetideionnäl ütötte fel täborät. (12) Harmadnap a römaiak elöször a szakadö eső, majd a köd okozta, szinte éjszakai sötétség miatt cselvetéstől tartva táborukban maradtak. ! Polübiosz verziójában (XVIII. 19. 5-7) ezek a felderítők azonosak azokkal, akik a következökben (4-6) összetalälkoznak az ellenséggel; Livius valószínűleg tévesen számol be két különböző csapatról. ? Nem Larisza Kremaszté, hanem a thesszáliai Larisza. 104