37.
(1) Miután megérkeztek Rómába, a szövetségesek követei előbb nyertek meg¬
hallgatást, mint a király küldöttei. Beszédjük nagy részében elsősorban a királyt
ócsárolták, (2) azzal viszont igen nagy hatást tettek a senazusra, hogy bemutatták
a térség tengerének és szárazföldjeinek fekvését, (3) mindenki előtt nyilvánva¬
lóvá téve, hogy ha Ihesszáliában Démétriasz, Euboiában Khalkisz, Akhaiában
pedig Korinthosz a király hatalmában van, Hellasz nem lehet szabad; (4) ezeket
a városokat — mondták — maga Philipposz is Hellasz béklyóinak nevezte, gú¬
nyosan, de találóan.
(5) Ezután bocsátották be Philipposz követeit. Ezek hosszú beszédbe kezd¬
tek, de szónoklatukat a senazus egy kurta kérdéssel szakította félbe: hajlandó-e
a király kiüríteni a fent említett három várost? Erre a követek közölték, hogy
ezekre vonatkozóan nem kaptak konkrét utasítást. Így a király követeit békekö¬
tés nélkül bocsátották el, Ouinctiusnak pedig szabad kezet adtak a háború és
béke ügyében. (6) Mivel ő ebből megértette, hogy a senazus nem viszolyog a
háború folytatásától, ő személy szerint pedig inkább a győzelemre, mint a bé¬
kére szomjazott, nem adott több lehetőséget Philipposznak a tárgyalásra, és
kijelentette, hogy ezentúl nem hajlandó semmiféle követséget fogadni, csak ha
egész Hellasz kiürítését ajánlja fel.
38.
(1) Philipposz látta, hogy a döntő összecsapás elkerülhetetlen, ezért minden¬
honnan össze kell gyűjtenie erőit. Mivel elsősorban a tőle távol eső Akhaia
városaiért aggódott, azon belül is inkább Argoszért, mint Korinthoszért, (2) úgy
látta a legjobbnak, ha ezeket mintegy bizományba átadja Nabisz spärtai #iran¬
nosznak, azzal a kikötéssel, hogy ha ő győz, Nabisz visszaadja neki a városokat,
ellenkező esetben megtarthatja magának. Ezért írt Philoklésznek, Korinthosz
és Argosz helyőrségparancsnokának, hogy személyesen találkozzon a tiran¬
nosszal. (3) Philoklész, jóllehet amúgy is ajándékot hozott Nabisznak, ehhez
még azt is hozzáfűzte, hogy a király Nabisz fiaihoz akarja feleségül adni a lá¬
nyait, mintegy jövőbeli barátságuk zálogaként.
(4) A türannosz elöször azt felelte, hogy Argosz városát csak azzal a feltétel¬
lel hajlandó elfogadni, ha maguk az argosziak kérik fel őt határozatban a város
támogatására. (5) Amikor azonban meghallotta, hogy a nép teljes létszámú
gyűlésén nemcsak elutasították a züranniszt, hanem rossz előjelnek kijáró bor¬
zalommal hurrogták le, úgy vélte, ez jó ürügy lesz arra, hogy kirabolja őket.
Felszólította hát Philoklészt, hogy mihelyt elérkezettnek látja az időt, adja át
neki a várost. (6) Éjszaka teljes titokban beengedték a zürannoszt a városba.
Pirkadatra hatalmába kerítette az összes magaslati helyet, és bezáratta a kapukat.