Page 81 [81]
OCR
Csodásan megvédtük Dümait is az előző háborúban..." Eléggé intő példa számunkra a mások szerencsétlensége; ne törekedjünk arra, hogy mi szolgáljunk elriasztó például másoknak! (30) Ne vessétek meg azt, amit kívánnotok kellene és teljes erővel törekednetek rá, csak mert a rómaiak önszántukból keresik barátságunkat. (31) Nyilván ittragadtak ezen az idegen földön, és a ti védőszárnyaitok alatt akarnak meghúzódni, félelmükben folyamodnak a ti szövetségetekért, hogy befuthassanak kikötőitekbe, és ti ellássátok őket élelemmel. (32) Hogyne! A tenger a hatalmukban van, a földet, amelyre ráteszik a lábukat, máris uralmuk alá vonják. Amit kérnek, akár el is vehetnék, de mivel meg akarnak kímélni benneteket, nem hagyják, hogy vesztetekbe rohanjatok. (33) Az a középút ugyanis, amelyet Kleomedón az előbb a legbiztosabb megoldásként javasolt nektek — hogy maradjatok veszteg, és ne vegyetek részt a háborúban —, nem középút, hanem nemlétező út. (34) Nem is szólva arról, hogy a római szövetséget vagy el kell fogadnotok, vagy el kell utasítanotok — ha soha senkit nem biztosítunk egyértelműen támogatásunkról, hanem a végeredményt várjuk, hogy magunk is ahhoz pártoljunk, akihez a szerencse, akkor mi másra számíthatunk, mint hogy a győztes zsákmányává válunk? (35) Ha azt, amiért teljes szívetekből imádkoznotok kellett volna, önként ajánlják fel nektek, ne finnyáskodjatok! Nem lesz mindig módotok rá, hogy szabadon válasszatok két lehetőség között, mint ma. Egy alkalom ritkán jön el újra, és hamar tovaszáll. (36) Már rég szeretnétek megszabadulni Philipposztól, de nem mertek. Nagy hajóhadakkal és hadseregekkel jöttek a tengerentúlról azok, akik a szabadsággal akarnak megajándékozni benneteket úgy, hogy ez sem fáradságot, sem veszélyt nem jelent számotokra. (37) Ha nem fogadjátok el őket szövetségesnek, aligha vagytok észnél; viszont ha nem szövetségeseitek, akkor ellenségeitek lesznek." 22. (1) A sztratégosz szavaira moraj támadt: egyesek tetszéssel fogadták a beszédet, mások hevesen ócsárolták a helyeslőket. (2) Hamarosan nemcsak egyes emberek, de egész népek között is szóváltás kezdődött. A szövetség tisztségviselői között — ezeket damiurgoszoknak hívják, és tízet választanak belőlük — semmivel sem volt kevésbé éles a vita, mint a tömegben. (3) Öten kijelentették, hogy a római szövetségről fognak előterjesztést tenni és erre fognak szavazni, öten viszont arra a törvényes szabályozásra hivatkoztak, amely a tisztségviselőknek megtilt minden ! Vö. XXXIII. 22. 10. A 207-206-os évek eseményeinél Livius nem tesz említést a város elfoglalásáról. 80
