Oldal 56 [56]
OCR
jelen legyen a háborúban, amelyet nem volt szabad nélküle megvívni. (10) A háborús helyzetek nem várnak a késlekedő-halogató vezérekre, és előfordul, hogy nem azért kell vállalni a csatát, mert a vezér úgy dönt, hanem mert az ellenség rákényszeríti. (11) Magát a csatát és annak eredményét kell figyelembe venni. Az ellenséget szétverték és lekaszabolták, táborát elfoglalták és kirabolták, a coloniát felszabadították az ostromzár alól, kiszabadították és visszaadták övéiknek a másik co/loniából elhurcolt foglyokat, és egyetlen ütközettel véget vetettek a háborúnak. (12) Nemcsak a halandók örültek ennek a győzelemnek, de a halhatatlan isteneknek is háromnapos hálaünnepet tartottak, amiért Lucius Furius praetor jól és szerencsével — nem pedig amiért rosszul és elhamarkodottan — harcolt az állam ügyéért. Úgy tűnik, mintha a végzet is a Furiusokra bízta volna a gallok elleni háborút." 49. (1) Saját magának és barátainak efféle szónoklatai után a jelenlévő $raezor befolyása erősebbnek bizonyult a távollévő consu/ tekintélyénél, és a nagy többség megszavazta Lucius Furiusnak a diadalmenetet. (2) Lucius Furius praetor még hivatali ideje alatt megtartotta diadalmenetét a gallok fölött; 320 000 bronzpénzt és 171 500 ezüstpénzt adott át az államkincstárnak. (3) Kocsija előtt azonban nem vezettek foglyokat, nem vittek előtte fegyverzsákmányt;,? és katonái sem követték: látni lehetett, hogy a győzelmet kivéve minden a consult illeti. (4) Ezután rendezte meg nagy pompával Publius Cornelius Scipio azokat a játékokat, amelyeknek megtartására még consulként, Afrikában tett fogadalmat. (5) A katonáinak juttatandó földekről úgy határoztak, hogy minden Hispániában vagy Afrikában letöltött szolgálati évük után két-két iugerum földet kapjanak, és ezeket a földeket decemvirek jelöljék ki. (6) Triumvireket is választottak arra a feladatra, hogy kiegészítsék ki a venusiai lakó telepesek számát, mert a colonia a Hanniballal vívott háború idején sok veszteséget szenvedett: Gaius Terentius Varrót, Titus Quinctius Flamininust és Publius Cornelius Scipiót (Gnaeus fiát). Ők vették jegyzékbe a Venusiába telepesnek jelentkezőket. (7) Ugyanebben az évben Gaius Cornelius Cethegus, aki proconsulként kormányozta Hispániát, jókora ellenséges sereget vert meg a sedetanusok földjén. ! A család leghíresebb tagja, M. Furius Camillus többször megverte a gallokat, és ő mentette fel a gallok ostromolta Rómát (V. 45. és 49.). Fia, L. Furius Camillus, aki kétszer volt consul (338-ban és 325-ben), szintén sikeres hadvezér volt: ő 349-ben győzte le a gallokat (VII. 25-26.). ? Mivel nem ő volt a sereg megbízott parancsnoka, diadalmenetében csak a zsákmányolt pénzt vitethette, a többi zsákmányt és a foglyokat át kellett engednie a consu/nak. 55
