csapatai ballistäkkal, katapultokkal és mindenféle más hajítógéppel lőttek rá
dárdákat és rendkívül súlyos köveket; de megpróbálkoztak aknákkal és minden
egyéb, az előző ostromnál bevált módszerrel is. (11) A várost és az erődöket védő
makedónoknak azonban nemcsak a létszáma volt nagyobb, mint korábban,
hanem a lélekjelenléte is; nem feledték a király feddő szavait korábbi hibájukért,
sem a jövőre vonatkozó fenyegetéseit és ígéreteit. Így, mivel az ostrom a vártnál
jobban elhúzódott, és több sikert ígért az ostromzár és az ostromművek, mint a
gyors támadás, (12) a legazus úgy gondolta, hogy ezalatt neki jobb dolga is akad.
Ezért annyi embert hagyott hátra, amennyit az ostromművek befejezéséhez
elégnek vélt, és átkelt a szárazföld legközelebbi részére. Váratlan rajtaütéssel el
is foglalta Lariszát — ez nem Ihesszália híres városa, hanem egy másik, amelyet
Kremaszténak neveznek! — a fellegvár kivételével.
(13) Attalosz szintén lerohanta Pteleont,? amelynek lakói mindenre inkább
számítottak, mint erre, hiszen a király egy másik város ostromával volt elfoglal¬
va. (14) Oreosz körül közben már működött az ostromgépezet, odabent pedig
elcsigázta a védősereget az állandó megerőltetés, a nappali és éjszakai virrasztás
és a sebesülések. (15) A faltörő kos ütéseitől megrendült és több helyen beom¬
lott a várfal egy része is, és a rómaiak az éj leple alatt az omlás nyitotta résen át
betörtek az öböl fölött emelkedő erődbe. (16) Attalosz kora hajnalban, amikor
a rómaiak jelt adtak az erődből, maga is behatolt a városba, amelynek falai a
legtöbb helyen már romokban hevertek. A védősereg és a polgárság a másik
várba menekült, ahol két nap múlva megadták magukat. A várost a király, a
foglyokat a rómaiak kapták meg.
47.
(1) Már közeledett az őszi napéjegyenlőség ideje, és a Koilának nevezett euboiai
öböl? egyébként is veszélyes a hajósok számára. Ezért aztán, mivel még a téli
viharok előtt ki akartak innen jutni, visszatértek Peiraieuszba, ahonnan elindul¬
tak a hadjáratra. (2) Apustius itt 30 hajót hátrahagyott, és a Maleát megkerülve
Korkürára hajózott.
A király ott maradt Démétér misztériumünnepére, hogy részt vegyen a szer¬
tartáson, az ünnep után pedig maga is visszatért Kis-Ázsiába, miután hazaküld¬
te Akeszimbrotoszt és a rhodosziakat. (3) A római consul és legatus Attalosz
király és a rhodosziak segítségével ezeket a hadműveleteket hajtották végre a
nyáron Philipposz és szövetségesei ellen szárazon és vízen.
! Larisza Kremaszté az Othrüsz-hegy lejtőjén feküdt. Másik neve Pelaszgia volt.
? A város Lariszától északkeletre, a tengerparton feküdt.
3 Az Euriposz-szoros és Euboia déli csücske közé eső tengerrészt nevezték így.