Page 51 [51]
OCR
szertartások és papi tisztségek szent jellegét.! (5) Átkozottnak kell tekinteni a helyeket is, ahol az ő tiszteletére emlékművet vagy feliratot helyeztek el, és ott a jövőben tilos felállítani vagy felszentelni bármi olyasmit, amit csak tiszta helyen szabad felállítani vagy felszentelni. (6) Athén állami papjainak minden egyes alkalommal, amikor az athéni népért, szövetségeseiért, seregeiért és hajóhadaiért könyörögnek, átkot és pusztulást kell kérniük Philipposzra, gyermekeire, birodalmára, szárazföldi és tengeri haderejére, a makedónok egész fajtájára és nevére. — (7) Ezt a javaslatot még azzal is kiegészítették, hogy ha valaki a jövőben olyasmit javasol, aminek Philipposz megbélyegzése és megcsúfolása a célja, azt minden részletében el fogja fogadni az athéni nép; (8) ha pedig valaki megöl egy olyan személyt, aki a király megszégyenítése ellen és becsülete érdekében mond vagy tesz valamit, az jogszerűen jár el. Végül azt is belefoglalták, hogy minden határozat, amit valaha is a Peiszisztratidák ellen hoztak, legyen érvényes Philipposszal szemben is. (9) Így viseltek az athéniak háborút Philipposz ellen írásban és szóban, mert csak ebben erősek. 45. (1) Attalosz és a rómaiak Hermionéból először Peiraieuszba hajóztak, (2) ahol csak néhány napig maradtak, és miután az athéniak egyre-másra halmozták el őket határozataial, amelyek éppúgy nem ismertek határt szövetségeseik kitüntetésében, mint az ellenségeik iránti gyűlöletben, továbbhajóztak Androszra. (3) Miután megálltak a Gaurion nevű kikötőben, követeket küldtek a városbeliek hangulatának kipuhatolására, hátha nem akarják erőszakos cselekményeknek kitenni magukat, és inkább hajlandóak önként átadni a várost. (4) Azok azt válaszolták, hogy ők nem a maguk urai, mert a király helyőrsége tartja hatalmában a fellegvárat. Erre a király és a római /egazus kihajózta a csapatokat és az összes ostromfelszerelést, és két oldalról a város ellen indult. (5) A görögökben a római fegyverek, a sosem látott hadijelvények és a falakra gyorsan felhatoló katonák elszántsága már jóval nagyobb rémületet keltett. (6) Így azonnal felmenekültek a fellegvárba, és a város az ellenség hatalmába került. A várban még két napig tartották magukat, inkább a helyben, mint fegyvereikben bizakodva. Harmadnap a helyőrséggel együtt kialkudták, hogy egy szál ruhában áthajózhassanak a boiótiai Délionba, majd átadták a várost és a fellegvárat. (7) Ezeket a rómaiak Attalosznak engedték át, a zsákmányt és a város műkincseit azonban ők vitték magukkal. Attalosz, hogy ne egy elnéptele! Athénban csak Nagy Sándor és Démétriosz Poliorkétész részesült egy ideig isteni tiszteletben, Philipposz és ősei nem, ígyitt inkább a király jóléte érdekében intézményesített kultuszokról lehet szó. 50
