Seite 36 [36]
(8) Nyilván ahogy ti Naupaktoszban! saját törvényeitek szerint, a magatok
által választott tisztségviselők vezetésével gyűlést tartotok, hogy szabadon dönt¬
setek, ki legyen ellenségetek vagy barátotok, és belátásotok szerint határozzatok
a háború és béke ügyében, ők is ugyanígy gyűlésbe hívják a szicíliai városokat
Szürakuszaiba, Messzanäba vagy Lilübaionba... (9) Nos, ott a törvenykezö
gyüleseket römai praetor tartja. O szölitja fel öket hatalmi szöval a gyülekezes¬
re, és őt látják a magas emelvényen /iczorokkal körülvéve, amint gőgös igazságát
szolgáltatja: hátukat vesszőnyaláb, nyakukat bárd fenyegeti, és sorsolás útján
évente új zsarnokot kapnak.? (10) De ezen nem szabad és nem is lehet csodál¬
kozniuk, látva, hogy Itália városait, Rhégiont, Tarentumot, Capuát — hogy ne is
említsem azokat a szomszéd városokat, amelyeknek romjain Róma naggyá lett
— ugyanezzel a hatalommal kormányozzák. (11) Igaz, Capua még áll, a campaniai
nép sírja és emlékműve, de népét eltemették vagy idegenbe száműzték, a város
is meg van nyomoritva, nincs senatusa, kôznépe, tisztségviselôi — iszonyú csoda¬
jel, amelyet kegyetlenebb dolog volt meghagyni, hogy még lakjanak benne, mint
ha elpusztították volna. (12) Örültség abban reménykedni, hogy itt bármi is
változatlan marad, ha e földön vadidegen emberek vetik meg a lábukat, akiket
sokkal inkább elválaszt tőlünk nyelvük, szokásaik és törvényeik, mint a köztünk
fekvő tenger és szárazföld. (13) Ti úgy gondoljátok, hogy Philipposz birodalma
veszélyezteti szabadságotokat; pedig ő, noha joggal neheztelhetett volna rátok,
semmi mást nem kívánt tőletek, csak békét, és most sincs egyéb óhaja, csak az,
hogy tartsatok ki a vele kötött béke mellett. (14) Nos, szoktassátok csak ide az
idegen légiókat, vegyétek magatokra az igát: ha majd Róma lesz az uratok, hiába
sírtok Philipposz szövetsége után! (15) Az aitólok, akarnanok, makedónok egy
nyelvet beszélnek, csak időnként támadt jelentéktelen okok választják szét vagy
kapcsolják újból össze őket. De a jöttmentek, a barbárok ellen minden görög
örök háborút visel és fog viselni, mert nem napról napra változó okok, hanem a
megváltoztathatatlan természet teszi őket ellenségekké.*
(16) De hadd végezzem beszédemet azzal, amivel elkezdtem. Három évvel
ezelőtt döntöttetek a béke mellett ugyanitt, ti, ugyanazok az emberek, ugyan¬
! Abban az évben ez a város volt a Panaitólika színhelye.
? Célzás arra, hogy az évenként választott római főtisztségviselők kisorsolták egymás között
a provinciákat.
3 Utalás arra, hogy a rómaiak a punoktól visszafoglalt Capua lakóival szemben igen súlyos
megtorlást alkalmaztak (XXVI. 15-16.)
! A makedónok görögnek tartották magukat, jóllehet a görögök nem mindig vállalták ezt
a rokonságot. A görögök és barbárok ősi ellenséges viszonyának gondolata Iszokratész
pánhellén retorikája óta volt erősen jelen a görög (és makedón) köztudatban, de végső
soron egészen Hérodotoszig visszavezethető.
35