Oldal 32 [32]
OCR
vezérként hozzá korántsem mérhető Kükliadasz váltotta fel, az akháj segédcsapatok pedig szétszéledtek — újrakezdte a háborút, szomszédjai földjét pusztította, sőt már a városokat is rettegésben tartotta. (4) Miközben arról tanakodtak, melyik város mennyi csapatot toborozzon a közös ellenség ellen, Philipposz megígérte, hogy leveszi a vállukról a Nabisz és a spártaiak elleni harc gondját, (5) és nemcsak szövetségesei földjét oltalmazza meg a pusztítástól, hanem seregével egyenesen Lakóniába vonul, és a háború minden borzalmát oda viszi át. (6) Ígéretét mindnyájan rendkívüli tetszéssel fogadták, mire ő így folytatta: , A méltányosság azonban azt kívánja, hogy miközben én fegyveres erőmmel a ti földeteket oltalmazom, az én országom se maradjon védősereg nélkül. (7) Legyetek hát szívesek annyi katonát kiállítani, amennyi elég Óreosz, Khalkisz és Korinthosz védelmére, hogy én nyugodtan folytathassam a háborút Nabisz és a spártaiak ellen, miközben hátam mögött birodalmamat biztonságban tudhatom." (8) Az akhájok átláttak a szitán, hogy mi a célja a nagylelkű ígérettel és a spártaiak elleni segítség felajánlásával: az a szándéka, hogy túszként elvigye a Peloponnészoszról az akháj fiatalságot, és ezáltal a szövetséget bevonja a Róma elleni háborúba. (9) Kükliadasz, az akháj szövetség szzrazégosza azonban úgy vélte, semmi értelme ezt a szemére hányni, és csak annyit mondott, hogy az akhájok törvényei szerint a szövetségi gyűlésen nem lehet más ügyben javaslatot tenni, csak ami miatt összehívták azt. (10) Így miután döntést hoztak a Nabisz elleni hadsereg megszervezése ügyében, feloszlatta a gyűlést, amelyet erélyesen és szabad néphez méltón vezetett, holott mindaddig a király talpnyalói között tartották számon. (11) Philipposz, miután nagy reményében csalódott, néhány önkéntest összeszedve visszatért Korinthoszba, majd innen Attika földjére. 26. (1) Éppen azokban a napokban, amikor Philipposz Akhaiában tartózkodott, hadvezére, Philoklész, aki 2000 thrák és makedón katonával indult el Euboiából, hogy végigpusztítsa az athéniak területét, Eleuszisz környékén átkelt a Kithairón egy szurdokán. (2) Ezután csapatai felét szétküldte zsákmányolni a földekre, a másik felükkel pedig elrejtőzött egy cselvetésre alkalmas helyen, (3) hogy ha az ellenség Eleuszisz erődjéből kitörést intézne zsákmányoló emberei ellen, váratlanul rajtaüthessen szétszóródott csapataikon. (4) Csapdáját azonban felfedezték. Ezért visszahívta zsákmányolásra szétszéledt katonáit, csatarendbe állította évre visszavonult Krétára. 31
