Oldal 13 [13]
OCR
(5) Az atyák ezért megnehezteltek, a nepzribunust a senatusban szidalmakkal árasztották el, és ki-ki felszólította a consult, hogy hívja össze ismét a népgyűlést az indítvány ügyében, (6) rója meg a népet közönyösségéért, és világosítsa fel, milyen veszéllyel és szégyennel járna a háború halogatása. 7. (1) A consul a Mars-mezőn, a népgyűlésen, mielőtt szavazásra szólította volna a centuriákat, maga köré hívta őket, és így beszélt: (2) , Szerintem, polgárok, nem vagytok vele tisztában, hogy nem arról kell döntenetek, háborút vagy békét akartok-e — ebben Philipposz, aki szárazon és vízen roppant háborúra készül, nem hagy nektek szabad választást —, hanem arról, hogy ti küldjétek-e át a légiókat Makedóniába, vagy pedig az ellenség jöjjön Itáliába. (3) Hogy ez mennyire nem mindegy, ha máskor nem is, a legutóbbi pun háborúban bizonyára megtapasztaltátok. Hiszen ki vonhatná kétségbe, hogy ha azonnal segítséget viszünk az ostrom alá vett és oltalmunkért könyörgő saguntumiaknak, mint atyáink a mamertinusoknak, akkor Hispániára korlátozhattuk volna az egész háborút, amelyet halogatásunkkal legnagyobb szerencsétlenségünkre beengedtünk Itáliába? (4) Ahhoz sem fér kétség, hogy magát Philipposzt, aki levelek és követségek útján már megállapodott Hanniballal, hogy átkel Itáliába, azzal bírtuk mégiscsak maradásra, hogy megelőző csapásként odaküldtük Laevinust egy hajóhaddal. (5) Amit akkor megtettünk, amikor Itáliában egy Hanniballal kellett hadakoznunk, azt habozunk megtenni most, miután Hannibalt kiűztük Itáliából, és győzelmet arattunk a karthágóiak fölött? (6) Tűrjük csak, hogy Philipposz tehetetlenségünket próbára téve elfoglalja Athént, ahogy eltűrtük, hogy Hannibal bevegye Saguntumot! (7) Meglátjátok, ő nem öt hónappal később érkezik majd meg Itáliába, mint Hannibal Saguntum elfoglalása után, hanem öt napra rá, hogy hajói kifutottak Korinthoszból! (8) De ha nem hasonlítjátok is Philipposzt Hannibalhoz és a makedónokat a karthágóiakhoz, Pürrhosszal nyugodtan egy szintre állíthatjátok őt. Méghogy egy szintre? (9) Mennyivel különb ez a férfi annál és az egyik nép a másiknál! Epeirosz mindig csak apró kis függeléke volt a makedón királyságnak, és ez ma sincs másként. Philipposz viszont az egész Peloponnészoszt uralma alatt tartja; még Argoszt is, amelyet nemcsak az ősi dicsőség tett híressé, de legalább annyira Pürrhosz halála is. (10) Most pedig mérlegeljétek a mi akkori és mostani helyzetünket. Mennyivel virágzóbb volt Itália, mennyivel érintetlenebbek erői! Megvoltak hadvezérei, ! Philipposznak valóban volt néhány hídfőállása a Peloponnészoszon, de ottani befolyását főleg az biztosította, hogy mellette állt az akháj szövetség. 12
