tevékenység végzéséhez. Az oktatói kompetenciák meghatározása az oktatói tevékenységek
elemzése alapján történhet; de szükség van a rendszeres újraértelmezésükre, az érintettek
Puha tudományok: számos kutatás használja Biglan (1973) és Becher (1994) tipológiáját a
kemény és puha, tiszta és alkalmazott tudományterületek csoportosítására. A csoportosítás
alapja a tudományos tudás természetén és a tudományos közösség jellemzőin alapul. A puha
tudományok a megértést állítják középpontba, jellemző rájuk a holisztikus megközelítés.
Tiszta puha tudományok közé szokták sorolni például a történelmet, művészeteket, filozófiát;
alkalmazott puha tudományokhoz pedig az oktatást, jogot, üzleti tudományokat. Az utóbbi
időben több kritika is érte ezt a tipológiát, mivel a mai egyre inkább interdiszciplináris
tudományterületek nehezen sorolhatóak be.
Szakmai fejlődés és tanulás: minden tevékenység, ami azt a célt szolgálja, hogy az oktatók
tudása, képességei, nézetei gazdagodjanak és erősödjenek az adott helyzetben, amit a szemé¬
lyes és kontextuális tényezők egymásra hatása formál, és ami végső soron a felsőoktatásban
történő tanulás és tanítás kritikai reflexiójához járul hozzá.
Tanításra és tanulásra vonatkozó tudományosság (scholarship of teaching and learn¬
ing): a tudományos hivatás szerves részévé avatja a tanítást is. Azaz a tanításra vonatkozó
tudományosság kiáll a tanítás tudományos, nemcsak tapasztalatokra építő jellege mellett;
a kutatások meghatározó tárgyává teszi magát a tanítást és a tanulást; a tanítással kapcso¬
latos tudásbázis építését köz- és tudományos üggyé avatja; az oktatói karrierben a kutatói
tevékenység mellett az oktatás presztízsét is növelni kívánja.
Tanulás támogatása: a tanulók — legyenek azok hallgatók vagy oktatók — tanulási folya¬
matának rendszeres ösztönzése, facilitálása, segítése vagy másképp állványozása annak
érdekében, hogy az egyes tanulók tanulása minél eredményesebbé váljon.
Tanulásközpontú pedagógia: négy fő jellemző köré szerveződik, (1) a hallgatók aktív, értel¬
mező tanulási folyamatának támogatása; (2) a hallgatók tanulási eredményeinek, fejlődésének
növelésére fókuszálás; (3) a minden hallgatóra kiterjedő tanulástámogatás; valamint (4) az
oktatók mint tanulók értelmezése köré. A tanulóközpontú pedagógiát gyakran szinonimaként
használják, de a tanulásközpontúság inkább a tanulás dinamizmusát, lezáratlanságát emeli
ki, szemben a tanulóközpontú megközelítéssel, aminél a tanulói igényekre figyelés jelenti az