Page 199 [199]
OCR
198 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI... Differenciálódó oktatói szerepek és támogatásuk. A narratív kutatásunk eredményei alapján (I. 4. fejezet) láthatóvá vált, hogy a felsőoktatásban az oktatói/ tanári szerep és alidentitás mellett számos további szerep jelenhet meg. Az olyan újszerű szerepek, mint a programfejlesztő, szervezetfejlesztő, oktatásfejlesztő, mentor, szak- vagy tanulmányi felelős elvezethetnek új oktatói önértelmezésekhez, a szakmai fejlődés differenciált útjaihoz. A sokféle új szerep kapcsán alig látszódott jól azonosítható tanulási út, kivételt ez alól csak a formalizált képzésfelelősi szerep (szak-, illetve tanulmányi felelős) jelentett, ahol a tanonckodás modelljét lehetett azonosítani (Collins, 2006), azaz a szerepkör átvételekor kb. egy tanéven át a régi és az új felelős együtt dolgozott, ezáltal vezetődött be az új szakember a feladatokba. Összességében tehát az újfajta szerepekhez kötődő szakmai fejlődés és tanulás tudatos kiaknázása jelentős előrelépés lehet a hazai felsőoktatásban, már csak azért is, mert azok az oktatók, akik felvállalják ezeket az új felsőoktatási szerepeket kollégáik, oktatóközösségeik szakmai tanulásának — leginkább informális — támogatóivá is válnak. Az oktatók szakmai fejlődését, tanulását elindító kezdeményezések lehetőségei: Az oktatói tanulástámogatás tervezett, szervezett módjai kevésbé elterjedtek a hazai felsőoktatásban, inkább szórványos kezdeményezésekről beszélhetünk. Ebben az időszakban különösen lényeges lehet olyan fejlesztések elemzése, amelyek éppen azt ragadják meg, hogy hogyan tudnak szárba szökkenni az oktatók szakmai fejlődését és tanulását támogató kezdeményezések. A fejlesztés alapú kutatásunkkal, ahol négy ilyen fejlesztési variációt, kezdeményezést is elemeztünk, éppen ehhez kívántunk hozzájárulni (I. 8. fejezet). Az elemzett fejlesztések a kari vezetők kezdeményezésére és felkért felsőoktatás-pedagógiai szakértők támogatásával valósultak meg. Az oktatók szakmai fejlődésére, tanulására ösztönző kezdeményezések vizsgálata ebben a kezdeti időszakban a következő tanulságokkal szolgált: (1) a tanulási célok kialakításának tervezett támogatására érdemes nagyobb figyelmet szentelni. A szakmai fejlődés támogatása és a képzési programok, tantervek megújításának céljai az egyes érintetteknek (vezető, oktatók, támogatók) mást jelentettek, a folyamat során is alakultak, emiatt a célok rendszeres artikulálása, egyeztetése elengedhetetlennek tűnik ebben a kezdeti időszakban. A célokkal kapcsolatos bizonytalanságokat enyhíthetik, ha az oktatói tanuláshoz konkrét produktumok elkészítésének feladata párosul (pl. tematikák megújítása). Segítette a támogatást (2) a támogatási formák kombinációinak használata is (pl. képzések, workshopok, egyéni és páros konzultációk), továbbá azok (3) a közös fejlesztések, amelyek kisebb oktatóközösségek tanulására fókuszáltak, az oktatók, vezetők, támogatók együttműködésében alakultak (pl. egy sok oktatóval működő kurzus megújítása). Végül pedig az, amikor nem egy egész képzési programhoz, hanem annak csak (4) egy kulcstárgyához/moduljához kapcsolódott a fejlesztés, ami lehetett meghatározó vagy bevezető tantárgy a képzésben, amit több oktató
