Page 197 [197]
OCR
196 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI... A reflexió mint a szakmai fejlődés, tanulás tevékenységének kihívásai: A reflexióra épülő szakmai tanulási tevékenység megjelenését az új módszerek kipróbálása kompetenciaterület negatívan befolyásolta, míg az értékelés és a tehetséges hallgatók támogatása kompetenciaterületek pozitívan hatottak rá. Mindez azt mutathatja, hogy a reflexió mint a szakmai fejlődés és tanulás — egyébként legelterjedtebb módja — kevésbé kötődik a tanulásközpontú megközelítéshez, a tanítási gyakorlat megújításához. Ez alapján érdemes nagyobb figyelmet szentelni annak, hogy hogyan lehet az oktatók reflexióiban jobban elősegíteni a megújításra törekvést. A felsőoktatásban az újítás, kísérletezés támogatásának szükségességére hívja fel a figyelmet a kvalitatív kutatásunk azon eredménye is (I. 4. fejezet), hogy a tanítás iránt elkötelezett oktatók számára az oktatásfejlesztés területe, a kísérletezés a kezdetektől lényeges jellemző, viszont az ezzel kapcsolatos tanulás támogatása nem merül fel az élettörténetekben. Iovább árnyalja a képet az is, hogy a tanítás iránt elkötelezett, lelkes oktatókra jellemző a ,megkésett tudatosság", az oktatók élettörténetükben éppen azt tartják az első fordulópontnak, amikor pedagógiailag tudatosabbá váltak: észlelték, értelmezték és értékelték, hogy egyes gyakorlatok, újítások mögött milyen pedagógiai szempontok, elméletek húzódhatnak meg, milyen összefüggések azonosíthatók. Ez tipikusan a hosszabb kezdő időszak után következett be, Összességében tehát az oktatók újító gyakorlatainak és pedagógiai reflektálásának tudatos és akár korai összehangolása különösen lényeges iránya lehet az oktatók tanulástámogatásának. Oktatói kompetenciák, amelyekben eredményesebbek lehetnének az oktatók — minden hallgató támogatása, online tanulási környezetek tervezése, fejlesztése és képzésfejlesztéss Az oktatói kompetenciák vizsgálata során az egyes kompetenciaterületek fontosságát és az oktatókra jellemző voltát is összevetettük, mivel az volt a feltételezésünk, hogyha egy kompetenciaterületet az oktatók fontosabbnak tartanak, mint amennyire jellemző rájuk, akkor ez ösztönözheti az adott téren a szakmai fejlődést és tanulást. Ez alapján látható, hogy a legnagyobb, akár szakmai fejlődésre és tanulásra is ösztönző különbségek éppen a minden hallgató tanulástámogatása (az újonnan érkező hallgatók tanulásának támogatása, tehetséges hallgatók támogatása) dimenziójához tartoznak. Ehhez hasonlóan, az oktatók több mint 5096-a érezte úgy, hogy az online tanulási környezetek tervezése, fejlesztése vagy a képzésfejlesztés ahhoz képest, hogy mennyire lényeges, kevésbé jellemző rájuk — bár főleg az előbbi kompetenciaterület fontosságát amúgy elég alacsonyra értékelték (I. 6. fejezet). Ezek alapján tehát éppen a tanulásközpontúság legkritikusabb területei kapcsán alakulhat ki egyfajta konstruktív, tanulást elősegítő feszültség. A kutrzustervezés, értékelés, kollegiális együttműködés kompetenciáival kapcsolatos túlzott elégedettség veszélyei: Ugyanakkor az oktatói kompetenciák kapcsán érdemes felvetni ,a túlzott elégedettség" problémáját is, amit egyrészt
