Oldal 197 [197]
196 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI...
A reflexió mint a szakmai fejlődés, tanulás tevékenységének kihívásai:
A reflexióra épülő szakmai tanulási tevékenység megjelenését az új módszerek kipró¬
bálása kompetenciaterület negatívan befolyásolta, míg az értékelés és a tehetséges
hallgatók támogatása kompetenciaterületek pozitívan hatottak rá. Mindez azt
mutathatja, hogy a reflexió mint a szakmai fejlődés és tanulás — egyébként legel¬
terjedtebb módja — kevésbé kötődik a tanulásközpontú megközelítéshez, a tanítási
gyakorlat megújításához. Ez alapján érdemes nagyobb figyelmet szentelni annak,
hogy hogyan lehet az oktatók reflexióiban jobban elősegíteni a megújításra törekvést.
A felsőoktatásban az újítás, kísérletezés támogatásának szükségességére hívja fel
a figyelmet a kvalitatív kutatásunk azon eredménye is (I. 4. fejezet), hogy a tanítás
iránt elkötelezett oktatók számára az oktatásfejlesztés területe, a kísérletezés a
kezdetektől lényeges jellemző, viszont az ezzel kapcsolatos tanulás támogatása
nem merül fel az élettörténetekben. Iovább árnyalja a képet az is, hogy a tanítás
iránt elkötelezett, lelkes oktatókra jellemző a ,megkésett tudatosság", az oktatók
élettörténetükben éppen azt tartják az első fordulópontnak, amikor pedagógiailag
tudatosabbá váltak: észlelték, értelmezték és értékelték, hogy egyes gyakorlatok,
újítások mögött milyen pedagógiai szempontok, elméletek húzódhatnak meg,
milyen összefüggések azonosíthatók. Ez tipikusan a hosszabb kezdő időszak után
következett be, Összességében tehát az oktatók újító gyakorlatainak és pedagógiai
reflektálásának tudatos és akár korai összehangolása különösen lényeges iránya
lehet az oktatók tanulástámogatásának.
Oktatói kompetenciák, amelyekben eredményesebbek lehetnének az ok¬
tatók — minden hallgató támogatása, online tanulási környezetek tervezése,
fejlesztése és képzésfejlesztéss Az oktatói kompetenciák vizsgálata során az egyes
kompetenciaterületek fontosságát és az oktatókra jellemző voltát is összevetet¬
tük, mivel az volt a feltételezésünk, hogyha egy kompetenciaterületet az oktatók
fontosabbnak tartanak, mint amennyire jellemző rájuk, akkor ez ösztönözheti
az adott téren a szakmai fejlődést és tanulást. Ez alapján látható, hogy a legna¬
gyobb, akár szakmai fejlődésre és tanulásra is ösztönző különbségek éppen a minden
hallgató tanulástámogatása (az újonnan érkező hallgatók tanulásának támogatása,
tehetséges hallgatók támogatása) dimenziójához tartoznak. Ehhez hasonlóan, az
oktatók több mint 5096-a érezte úgy, hogy az online tanulási környezetek tervezése,
fejlesztése vagy a képzésfejlesztés ahhoz képest, hogy mennyire lényeges, kevésbé
jellemző rájuk — bár főleg az előbbi kompetenciaterület fontosságát amúgy elég
alacsonyra értékelték (I. 6. fejezet). Ezek alapján tehát éppen a tanulásközpontú¬
ság legkritikusabb területei kapcsán alakulhat ki egyfajta konstruktív, tanulást
elősegítő feszültség.
A kutrzustervezés, értékelés, kollegiális együttműködés kompetenciáival
kapcsolatos túlzott elégedettség veszélyei: Ugyanakkor az oktatói kompetenciák
kapcsán érdemes felvetni ,a túlzott elégedettség" problémáját is, amit egyrészt