Page 195 [195]
OCR
194 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI... (Chalmers g Gardiner, 2015; bővebben I. 8. fejezetben). Mindezen irányokra igyekeztünk a saját kutatásainkban is reflektálni. A fentebbi irányokat árnyalja, alakítja az a drasztikus változás, amit a 2020ban induló pandémia okozott a felsőoktatásban is. A veszélybelyzeti távolléti oktatásra való átállás (emergency remote teaching) az oktatók sokaságát hozta újszerű tanulási helyzetbe, , kényszerítette ki" az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának különböző útjait. Mindez nemcsak a terület kutatását lendítette fel, hanem reményeink szerint a tanulásközpontú pedagógiáról való diskurzust, kritikai értelmezéseket is felerősíti majd. Az oktatói nézetek és a szakmai fejlődés kutatásának szempontjából kiemelendőek azok a vizsgálatok, amelyek az ún. ,kikényszerített oktatói felkészültség" kérdéseit tárják fel. Cutri, Mena és Whiting (2020) eredményei alapján a távolléti oktatásra való gyors átállás a következő főbb oktatói kihívásokat és tapasztalatokat hozta magával: (1) a kockázatok elfogadását, a kockázatos helyzetekben annak megélését, hogy sebezhetőbbé, de ezáltal a hallgatókkal együttérzőbbé is válhattak az oktatók, (2) az oktatói identitásukban törések észlelését, (3) a tanítási normák megváltozását, különösen a tanárközpontú megközelítések visszaerősödését, valamint (4) a méltányossági kérdések azonosításának nehézségét. A távolléti oktatás kapcsán egy másik, témánk szempontjából is jelentős, formálódó kutatási irány pedig azzal kezdett el foglalkozni, hogy a járványhelyzet után mi az, amit az oktatók és a felsőoktatás a távolléti oktatásból tanulni tud. Vajon megerősödik-e a méltányosságra épülő tanítás (Darling-Hammond & Hyler, 2020); vajon a felsőoktatás erőteljesen teljesítményorientált kultúráját mennyire alakítja át a pandémiás időszak, menynyiben ad lehetőséget arra, hogy a személyes és szakmai , törődés" újraértelmezése megtörténhessen; a tanulás társas és érzelmi dimenziói felerősödjenek (Murray, Heinz, Munday, Keane, Flynn, Connolly, Hall & MacRuairc, 2020)? Vajon hogyan marad velünk az online oktatás, erősödik-e a blended oktatás gyakorlata, példuául a fordított osztályterem gyakorlata? Mindez mennyiben segíti majd a tanulásközpontú pedagógiák megerősödését, a rugalmasabb, személyre szabott tanulási utak tämogatäsät (pl. Medina, 2018; Koh, 2019; Alarmi, Watson & Watson, 2020)? 3.2. Kihivasok és lehetösegek a hazai kutatasaink fenyeben Mivel az oktatók tanulásközpontú tanításáról, szakmai fejlődésével, tanuläsäval és támogatásával kapcsolatos nézetekről és tapasztalatokról nem készült korábban átfogó hazai kutatás, fontosnak tartottuk egyfajta hazai helyzetkép felrajzolását elsősorban a kérdőíves vizsgálatunk eredményei alapján. A szakmai fejlődés és tanulás lehetőségei és kihívásai kapcsán viszont építünk a narratív és a fejlesztés alapú kutatásunk eredményeire is. Fő célunk, hogy olyan lehetséges beavatkozási
