Oldal 195 [195]
194 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI...
(Chalmers g Gardiner, 2015; bővebben I. 8. fejezetben). Mindezen irányokra
igyekeztünk a saját kutatásainkban is reflektálni.
A fentebbi irányokat árnyalja, alakítja az a drasztikus változás, amit a 2020¬
ban induló pandémia okozott a felsőoktatásban is. A veszélybelyzeti távolléti ok¬
tatásra való átállás (emergency remote teaching) az oktatók sokaságát hozta
újszerű tanulási helyzetbe, , kényszerítette ki" az oktatók szakmai fejlődésének
és tanulásának különböző útjait. Mindez nemcsak a terület kutatását lendítette
fel, hanem reményeink szerint a tanulásközpontú pedagógiáról való diskurzust,
kritikai értelmezéseket is felerősíti majd. Az oktatói nézetek és a szakmai fejlődés
kutatásának szempontjából kiemelendőek azok a vizsgálatok, amelyek az ún. ,ki¬
kényszerített oktatói felkészültség" kérdéseit tárják fel. Cutri, Mena és Whiting
(2020) eredményei alapján a távolléti oktatásra való gyors átállás a következő
főbb oktatói kihívásokat és tapasztalatokat hozta magával: (1) a kockázatok
elfogadását, a kockázatos helyzetekben annak megélését, hogy sebezhetőbbé,
de ezáltal a hallgatókkal együttérzőbbé is válhattak az oktatók, (2) az oktatói
identitásukban törések észlelését, (3) a tanítási normák megváltozását, különösen
a tanárközpontú megközelítések visszaerősödését, valamint (4) a méltányossági
kérdések azonosításának nehézségét. A távolléti oktatás kapcsán egy másik, té¬
mánk szempontjából is jelentős, formálódó kutatási irány pedig azzal kezdett el
foglalkozni, hogy a járványhelyzet után mi az, amit az oktatók és a felsőoktatás
a távolléti oktatásból tanulni tud. Vajon megerősödik-e a méltányosságra épülő
tanítás (Darling-Hammond & Hyler, 2020); vajon a felsőoktatás erőteljesen
teljesítményorientált kultúráját mennyire alakítja át a pandémiás időszak, meny¬
nyiben ad lehetőséget arra, hogy a személyes és szakmai , törődés" újraértelmezése
megtörténhessen; a tanulás társas és érzelmi dimenziói felerősödjenek (Murray,
Heinz, Munday, Keane, Flynn, Connolly, Hall & MacRuairc, 2020)? Vajon hogyan
marad velünk az online oktatás, erősödik-e a blended oktatás gyakorlata, példuául
a fordított osztályterem gyakorlata? Mindez mennyiben segíti majd a tanulásköz¬
pontú pedagógiák megerősödését, a rugalmasabb, személyre szabott tanulási utak
tämogatäsät (pl. Medina, 2018; Koh, 2019; Alarmi, Watson & Watson, 2020)?
3.2. Kihivasok és lehetösegek a hazai kutatasaink fenyeben
Mivel az oktatók tanulásközpontú tanításáról, szakmai fejlődésével, tanuläsäval és
támogatásával kapcsolatos nézetekről és tapasztalatokról nem készült korábban
átfogó hazai kutatás, fontosnak tartottuk egyfajta hazai helyzetkép felrajzolását
elsősorban a kérdőíves vizsgálatunk eredményei alapján. A szakmai fejlődés és
tanulás lehetőségei és kihívásai kapcsán viszont építünk a narratív és a fejlesztés
alapú kutatásunk eredményeire is. Fő célunk, hogy olyan lehetséges beavatkozási