Page 193 [193]
192 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI...
hozzájárulni, hogy az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának kutatásokon
alapuló, megalapozott támogatórendszerei jöhessenek létre.
3.1. Kibívások és lehetőségek a nemzetközi kutatások és tapasztalatok fényében
Az elmúlt évtizedekben az oktatói tanulástámogatás, oktatásfejlesztés területén
elért nemzetközi tapasztalatok és kutatási eredmények felszínre hoztak számos
kihívást és ezek kapcsán új fejlesztési irányokat is azonosítottak. Az alábbiakban
a leggyakrabban felmerült kihívásokat összegezzük röviden:
— Az oktatási tevékenység támogatása elkülönül az egyetemi munka más
részeitől,
— A felsőoktatás tágabb, nemzetközi és nemzeti kontextusa nem támogatja
az oktatói tanulást, oktatásfejlesztést. Mindezt egyrészt a neoliberális
menedzsment kultúra erősödéséhez, másrészt az oktatás és kutatás közti
feszültsegekhez kötik (Van Lankveld, Schoonenboom, Volman, Croiset &
Beishuizen, 2017).
- Ältaläban bevezetö programokat ajánlanak fel, tesznek kötelezővé az
oktatók számára — különösen a kezdő oktatók esetében —, melyekről úgy
gondolkodnak, hogy lezárhatóak, befejezhetőek, így a folyamatos szakmai
fejlődés aspektusát nem erősítik.
— A szolgáltatási irány a centralizált intézményi képzésekre, eseményekre
fókuszál, a szakmai fejlődés támogatását kiszakitja a mindennapi tevékeny¬
ségből. E programok a legtöbbször egyfajta deficit modellből indulnak ki,
az oktatók hiányosságaira fökuszälnak (Boud & Brew, 2013).
— Külön kezelik a folyamatos szakmai fejlődés támogatásakor a főállású
oktatókat a többi oktatótól, általában külön képzéseket is tartanak számukra
(Thomas et al., 2016).
— Intézményi szinten gyakran ellentmondó üzenetként jelenik meg: az értékek
és elvek szintjén támogatott a tanulásközpontú megközelítés, a tanítás
minősége, viszont ezt a mindennapi intézményi gyakorlat kevésbé segíti elő.
Ráadásul feszültség mutatkozik az intézményi és egyéni szintű erőfeszítések,
érdekek kôzt is (Van Schalkwyk et al., 2015).
— Problémaként merül fel a belső képzések kizárólagossága, az egyéni oktatói
szakmai fejlődés és tanulás, valamint a tanszékek, gyakorlatközösségek ta¬
nulásának egymástól való függetlenedése (Cox, 2013; Kálmán et al., 2020), a
transzfer problémája. Van Lankveldék (2017) metaelemzése pedig arra hívja
fel a figyelmet, hogy a közvetlen munkakörnyezet hatása a legmegosztóbb: ha
a környezet kollegiális, támogató, akkor pozitívan alakítja a szakmai fejlődést,
ha viszont versengő, hierarchikus, bizalomhiány jellemzi, akkor negatívan.