Oldal 192 [192]
OCR
2. AZ OKTATOK SZAKMAI FEJLODESENEK, TANULASANAK... I9I zése, a tudomdny-, szakteriilet uj eredményeinek tanitdsa vagy a tehetséges hallgatok tanulásának, fejlődésének segítése is olyan kompetenciaterületek, amelyek inkább a tapasztalt oktatókra jellemzőbbek, mint a kezdőkre. Mindez jelezheti azt, hogy ezeken a területeken működik a szakmai szocializáció, agyakorlatközösségekben való informális tanulás, ami különösen az első időszakban jelentős hatású. A tanítási tapasztalatok meghatározóak a szakmai fejlődéssel kapcsolatos nézetek alakulásában is, de ez a kapcsolat nem lineáris jellegű. Bár az oktatók a szakmai fejlődés és tanulás iránt a kezdeti időszakban a legelkötelezettebbek, 20-29 év tanítási tapasztalattal rendelkezők közt újból megerősödik a hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló szakmai fejlődés nézete, azaz a szakmai fejlődésre való nyitottság kapcsán két tetőpont is azonosítható. Bár egy speciális oktatói csoportra vonatkozik, de a tanítási tapasztalatok szempontjainak fontosságát erősítik meg kvalitatív vizsgálatunk eredményei is: a tapasztalt oktatók körében különösen a kísérletezés és a kölcsönös vagy együttműködésen alapuló tanulás erősödött meg, szemben a kezdő tapasztalatokkal, ahol a tanulás mozaikos jellegű volt. A tanulásközpontú megközelítés szempontjából érdemes még kiemelni a ball gatók tanulásának támogatása kompetenciaterületet, ami a képzési területek és a tanítási tapasztalat szerint is differenciált képet mutat. Jellemző inkább a puha, mint a kemény tudományterületek oktatói körére. A tanítási tapasztalatok mentén pedig nem a szokásos, kezdeti időszak utáni kompetenciaérzet növekedését mutatják, hanem húsz év tanítási tapasztalat után tapasztalható egy ugrásszerű növekedés, 3. AZ OKTATÓK ÉS OKTATÓKÖZÖSSÉGEK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA: NEMZETKÖZI IRÁNYOK ÉS HAZAI LEHETŐSÉGEK A kutatási eredmények és a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a felsőoktatásban az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának, az oktatás fejlesztésének komplex tamogatérendszereire van sziikség (pl. Taylor & Rege Colet, 2010; Saroyan € Irigwell, 2015). A hazai felsőoktatásban viszont inkább még csak most látszódnak kialakulni azok az első kezdeményezések, amelyek tervezetten és szervezetten kívánják támogatni az oktatók szakmai fejlődését és tanulását. Mindezért ebben a fejezetben egyrészt áttekintjük, hogy mik azok a kihívások, amelyekkel a nemzetközi kontextusban találkoznak azok, akik az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásával foglalkoznak, valamint hogy milyen irányba mozdultak el e támogató rendszerek az elmúlt évtizedekben. Másrészt összegezzük azokat a legfontosabb kutatási eredményeinket, amelyek segíthetik azonosítani azt, hogy az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásakor milyen lehetőségeket érdemes kiaknázni, mire érdemes építeni, milyen kihívásokra kell figyelni a hazai felsőoktatásban. Mindkét iránnyal ahhoz kívánunk
