Page 182 [182]
OCR
8. AZ OKTATÓK SZAKMAI TANULÁSÁNAK EREDMÉNYEI I8I 8.2. Képzési programelemekbez és oktatói közösségekbez kötődő eredmények A négy fejlesztési variáció alapján jól látszik, hogy a képzések egészének fejlesztési eredményei lassabban jelennek meg, lassabban formálódnak. A képzési program fejlesztése és kapcsolata az oktatók tanításával, szakmai tanulásával nagy mértékben függ a képzési programok értelmezésétől, jellemzőitől. Ha a képzési program olyan nagy, hogy szinte minden oktató érintett benne, akkor inkább tantárgyakhoz kötődően jelenik meg az oktatói együttműködés, mivel a képzési program oktatásfejlesztése túl absztrakt, túl összetett az oktatók számára. Ha viszont több és többféle, kisebb képzési program van a karon, ahol minden oktató csak bizonyos képzéseken tanít, akkor meg a képzések közti státuszkülönbségek (pl. hány hallgatója van, milyen nehéz a bekerülés) nehezíthetik az oktatók közti együttműködést. Összességében az oktatói együttműködésekben a képzési programhoz tartozás nem jelentett igazán erős közös alapot, inkább egy-egy tantárgyhoz kötődő közös fejlesztés teremtett oktatói közösségeket, az eredmények egyelőre inkább a kurzusok, mint a képzés egésze szintjén értelmezhetőek. A jól működő tantárgyak köré szerveződő oktatói közösségekre jellemző volt, hogy több oktató tartja, és hogy valamilyen szempontból kulcstantárgynak minősül a képzésen belül, például elsőéves bevezető tárgy vagy a képzés meghatározó tantárgya. A kurzusfejlesztés során ugyanakkor a képzési program meghatározó kontextussá válhat, és ebben jelentőssé vált a vezetők szerepe, akik tudatosan választották ki a fejlesztésre, újításra megfelelő kurzusokat. E választás szempontjai közt a következő szempontok voltak lényegesek: a hallgatói tapasztalatokat vizsgáló kutatás eredményei alapján felmerülő problémák kapcsán érintett kurzusok fejlesztéséhez kapcsolédott (A1, B2); olyan oktatói közösséghez kapcsolódott, akik már rendelkeztek korábbi oktatáshoz kötődő fejlesztési tapasztalattal, már eleve oktatói közösségként működtek, motiváltak voltak a szakmai tanulásra (B1); új tantárgy, tanulási tevékenység szempontjából is új fejlesztése (A1), elsőéves tárgyak (B2); új módszereket igénylő tantárgy fejlesztése, oktatásra motivált oktatókkal (B2); minden képzéshez kötődően 1-2 tantárgy fejlesztése (A1). Az A2 fejlesztés pedig nem kötődött képzési programhoz. A tantárgyakhoz kötődő fejlesztésekben jelentős volt a közös anyagok (tervek, értékelési eszköz, módszertani elem, online támogatás) kidolgozása, amit adott esetben több oktató is ki tudott próbálni, használni, A produktum készítésében tehát előny volt, ha az adott kurzus oktatásában több oktató volt érintve (az Al fejlesztésben nagy különbség volt a közt, hogy valaki egyedül készített tematikát, párban egy oktató és egy munka világából érkező képviselő, vagy ténylegesen közösen egy oktatói csoport). A szakmai tanulás eredményességét az is elősegítette, ha módszertanilag jelentős kihívást jelentett a tantárgy (pl. projekt /A1/, hallgatói képességeket fejlesztő, gyakorlatias feladatokra épülő kurzus /B2/),
