Oldal 181 [181]
OCR
180 VIII. VARIÁCIÓK AZ OKTATOK SZAKMAI FEJLODESENEK... Az Al fejlesztés során az oktatók által készített produktumok hasonló eredményeket mutatnak, mint a kérdőíves visszajelzés eredményei. Alapvetően az látszik, hogy a legtöbb változás a célok és tanulási eredmények tervezése terén történik, de az értékelési rendszer is alakul, valamint a konstruktív összehangolás is több esetben látványosan erősödik. A hallgatói tanulási tevékenységek jellemzően építenek a hallgatók aktivitására, olyanok, amiket az oktatók már korábban is használtak a kurzusaikon (pl. esetelemzés, disputa, csoportos bemutató, mini-kutatás), tehát ezek alapján gyakran nem radikális módszertani megújulás, hanem inkább finomhangolás történik: a hallgatói aktivitásra épülő módszerek kidolgozottsága erősödik, főként azáltal, hogy a célok és az értékelés konkrétabbá válnak, és a tanulási tevékenységekhez kapcsolódnak. Az A2 fejlesztésben az oktatók szakmai tanulásának támogatása nem kötődött fejlesztendő tematikákhoz, anyagokhoz. A workshopon a részt vevő oktatói reflexiók alapján az látszódott, hogy az oktatói jógyakorlatok nem újulnak meg igazán, az oktatók nem kezdenek bele nagyobb újításokba. A tanulásra való reflexióban is inkább a szakmai tanulás kisebb lépéseinek elve jelenik meg, a már meglévő gyakorlatok kisebb léptékű átalakítása (pl. a hallgatói csoportban egymás megismerésének erősítése), kiegészítése (pl. hogy a par- és csoportmunkakban az egyéni gondolkodás támogatása is fontos). A BI fejlesztés során az látszódott, hogy a részt vevő oktatók nagyon motiváltak a szakmai tanulásra, kisebb tanszéki közösségükben van hagyománya az oktatásról való gondolkodásnak, együttműködésnek. Ebben a fejlesztésben a szakmai tanulásra motivált közösségek önszabályozott módon tanultak: ők vetettek fel tanulási témákat (pl. oktatói kiégés), kértek új tanulási alkalmakat, terveztek új értékelést, amelyhez visszajelzést kértek. Eredmény, hogy közösen gondolkodtak az oktatás kérdésein, problémáin, értelmezéseik differenciálódtak; gyakorlatukban a változtatás területét közösen azonosították, a fejlesztést közösen dolgozták ki a támogatók segítségével. A B1 fejlesztés viszont csak addig működött eredményesen, amíg már működő oktatói szakmai tanulóközösségek vonódtak be. A B2 fejlesztés eredményeit a közösen azonosított fejlesztési célokban és ehhez kapcsolódó anyagokban, produktumokban tudjuk értelmezni. Például a tantárgyi fejlesztéshez kötődő három azonosított feladat közül a gyakorlatias, életszerű feladatok készítésében, megosztásában érezték magukat legeredményesebbnek, majd az alapfogalmak készítésében, végül pedig a pár- és csoportmunkák erősítésében. A reflexióikból jól látszódik, hogy a kurzus oktatói erőteljesen különböztek abban, hogy milyen mértékű erőfeszítéseket tettek, s hogy ebben meghatározó és példaértékű szerepe volt a tantárgy-felelősnek. A tanulás eredményei az elkészült anyagok gyakorlatban való felhasználásához kötődnek, valamint a tudásmegosztás lehetőségeihez kapcsolódnak.
