Page 170 [170]
OCR
6. AZ OKTATÓI SZAKMAI TANULÁST TÁMOGATÓ FEJLESZTÉSEK CÉLJAI 169 A támogatói javaslat alapján a vezetők azonosítottak olyan, a kari képzési programokhoz kötődő fejlesztési lehetőségeket, amelyek szisztematikus pedagógiai támogatást igényelnek. Így esett a választás a nagyobb hallgatói lemorzsolódást mutató levelező képzés fejlesztésére, valamint a képzési program első tanévében lévő kurzus fejlesztésére, ami már eleve nyitott volt a hallgatói képességek fejlesztésére, a gyakorlatorientált tanításra. A B1 fejlesztésből a célkitűzések közül megmaradt a kisebb oktatói közösségek támogatása, de itt már képzéshez, illetve kurzushoz kötődött, nem elsősorban a tanszékekhez. A B2 fejlesztés célkitűzéseire jellemző, hogy menet közben az érintettek közös gondolkodása révén folyton alakult, ezért gyakoribbá váltak a vezetők és támogatók közti egyeztetések a célokról, valamint maguk az oktatók is bevonódtak a fejlesztések céljainak tervezésébe. A fejlesztés alapú kutatás eredményei azt mutatják, hogy a szakmai tanulás támogatása kapcsán az egyik legnagyobb kihívás a közös cél megtalálása és egyeztetése. Mind a négy fejlesztésben központi kérdés volt a vezetők, oktatók és támogatók céljainak értelmezése, összeegyeztetése, melyek közül az egyik legfőbb nehézségnek a képzésfejlesztés és módszertani fejlesztés összehangolása mutatkozott. A képzésfejlesztés általános céljai főként a fejlesztések kezdetén alig kapcsolódtak az oktatók szakmai tanulási céljaihoz, amelyek leginkább a módszertani megújuláshoz kötődtek. A négy fejlesztés variációinak elemzése alapján a következő kulcstényezők, tanulságok azonosíthatók: -— Az oktatók szakmai tanulásának és támogatásának átgondolása, kialakítása kapcsán még a kezdeti lépéseket tesszük meg, ami azt is jelenti, hogy a szereplők céljai fokozatosan válnak egyre kidolgozottabbá, egymás számára jobban érthetőbbé. A célok értelmezése maga is egy tanulási folyamat a szereplők számára. -— A közös értelmezésben és a célok közössé válásában főként három tényező együttes megléte segített: (1) az oktatói célkitűzések egy kisebb oktatói közösségben alakultak, melynek a (közép) vezető is tagja, (2) a célok nemcsak reakciók az oktatás során felmerülő problémákra, hanem jól azonosítható, a résztvevők számára jelentős mértékben új, pedagógiai jellegű fejlesztést igényelnek (Id. projekt, levelező képzés online támogatása, gyakorlati feladatok értékelése, a hallgatók képességeinek differenciált támogatása), valamint (3) a pedagógiai elméletekre épülő célkitűzések összhangba kerülnek a vezetői és oktatói elvárásokkal, — A fejlesztésekben a tanulási eredmények alapú és a tanulásközpontú megközelítések akkor tudtak minden szereplő számára releváns, egymás értelmezéseihez közelebb álló célokká válni, amikor a tanulási eredmények alapú megközelítés nemcsak egyéni oktatók kurzusaihoz kapcsolódott, de nem is csupán a képzési programok egészéhez, hanem egy köztes szinthez,
