Oldal 166 [166]
OCR
5. A FEJLESZTÉS (DESIGN) ALAPÚ KUTATÁS 165 A fejlesztés alapú kutatás korlátai közt meg kell említeni az adatgyűjtés nehézségeit, kihívásait. Amikor az oktatók számára a szakmai tanulásba, fejlesztésekbe való bevonódás is új, kihívásokkal teli, akkor a tapasztalatokkal kapcsolatos visszajelzés gyűjtése még nehezebb. Ez azt is jelenti, hogy az adatgyűjtés terveit folyamatosan módosítottuk annak érdekében, hogy a fejlesztési folyamatról több nézőpontú és rendszeres adatokat tudjunk gyűjteni, ezért egyre nagyobb szerepet kaptak a támogatók és az oktatók által készített dokumentumok, produktumok (pl. fejlesztési tervek, tematikák) elemzése, valamint a közös és egyéni szintű reflexiók újraelemzése. Továbbá fontos megemlíteni, hogy bár az elemzést végző kutató koordinálta a fejlesztési variációkat, épített a teljes támogató csoport reflexióinak értelmezésére és újraértelmezésére. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a szerző bizonyos fejlesztési variációkban hangsúlyosabb szerepet töltött be, ami - a dokumentumok és a reflexiók gondos újraelemzése ellenére — hatással lehet az eredmények értékelésére. 6. AZ OKTATÓI SZAKMAI TANULÁST TÁMOGATÓ FEJLESZTÉSEK CÉLJAI Mindkét esetünkben a kari vezetők kezdeményezték az oktatók tervezett, szervezett szakmai tanulásának elindítását elsősorban formális képzési keretben gondolkodva, amire a pályázati keret adott lehetőséget. Mindennek megvalósításához a neveléstudomány oktatóit kérték fel támogatóként. Az oktatók szakmai fejlődésének, tanulásának célkitűzései összetett és gyakran változó interakcióban alakultak, amit a vezetők, a támogatók és az oktatók alakítottak. A vezetők részéről mindkét esetben cél volt, hogy a 2017-ben elindult, tanulási eredményekre épülő képzési programok megvalósításához az oktatók pedagógiai jellegű támogatást kapjanak (18/2016 ( VIII.5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alapés mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről. ..). Ezzel összefüggésben is, a másik hangsúlyos, expliciten megfogalmazott cél az oktatók módszertani kompetenciáinak, gyakorlatának erősítése volt. Ezt a célt különösen lényegesnek tartották, mivel az oktatók formális keretek közt korábban nem tanultak a felsőoktatásban való tanításról. Az A1 esetünkben a képzési programok megújítása összekapcsolódott azzal a céllal is, hogy a képzések gyakorlat-orientáltabbakká váljanak, mivel egy korábbi kari vizsgálat alapján a hallgatók ezzel különösen elégedetlenek voltak, ami nagyobb mértékű hallgatói lemorzsolódáshoz is vezetett. Ez alapján az Al fejlesztés a vezető javaslatára három témafókusz köré rendezte a támogatást: a projekt alapú tanítás, a munkaerő-piaci szereplők bevonásával készülő kurzusfejlesztés, valamint egy átfogó kurzusfejlesztési képzés köré, aminek címe a Tanítás-tanulás új útjai lett. A B1 esetnél a vezetői célkitűzésekben az elején erősebb volt az oktatók módszertani megújulásának elősegítése, és ehhez
