Seite 156 [156]
I. AZ OKTATÓI TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK KONCEPCIÓI 155
a gyakorlatban ezek a megközelítések legtöbbször egymást kiegészítve jelennek
meg. Egy másik metaelemzés (Amundsen Wilson, 2012) pedig arra hívja fel a
figyelmet, hogy a sokféle támogatási forma alapvetően két fő megközelítés mentén
rendszerezhető annak fényében, hogy milyen alapelvek mentén és hogyan építik
fel a támogatórendszert. Ez alapján az oktatói tanulástámogatás fókuszálhat a
kimenetre vagy a tanulási folyamatra.
8.1. táblázat. Az oktatói szakmai fejlődés és tanulás támogatásának típusai
(Amundsen & Wilson, 2012)
A szakmai fejlődés és tanulás támogatásának típusai Fókusz
1. tanítási képességekre fókuszáló (pl. megbeszélés facilitálása)
2. módszerre fókuszáló (pl. probléma alapú tanulás)
3. intézményi fókuszú (a tanítás fejlesztésére vonatkozó stratégiák, kimenetre fókuszál
melyek három szinten jelennek meg: intézményi, fejlesztő központ,
tanszékek)
4. reflexióra fókuszáló
5. diszciplínára fókuszáló (a diszciplináris megértésre fókuszál a
pedagógiai tudás fejlesztése érdekében, pl. beszélgetések tanításról, folyamatra fókuszál
olvasmányokról; tanítási projektek)
6. akciókutatásra vagy vizsgálódásra fókuszáló (a tanulás-tanítás
kérdéseinek vizsgálata egyénileg vagy csoportban)
A hazai felsőoktatásban az oktatói tanulás támogatásának tudatosan tervezett,
rendszerbe foglalt megközelítéseiről még nem beszélhetünk, de alapvetően az
látszik, hogy a fentebbi megközelítések közül a tanuló- és tanulásközpontú irány
erősödik, amit egyrészt az oktatás területén jelentkező problémák, hallgatói
lemorzsolódások; másrészt a technológiai változások, a digitális oktatás térhódí¬
tása hozott magával; harmadrészt pedig a tanulási eredmények megközelítésével
kapcsolatos országos szintű elvárások is felerősítettek (Derényi, 2018).
2. OKTATÓKÖZÖSSÉGEK TANULÁSA EGY HAZAI KÖRKÉP TÜKRÉBEN
Az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának egyik jelentős módja, amikor
az oktatók a mindennapi munkájuk végzése során ún. gyakorlatközösségekben
tanulnak (Lave & Wenger, 1991; bővebben I. 2. fejezet 2.2. pontjában). Ennek
alapja, hogy a munka jellegének, feltételeinek megváltozása ösztönzi a tanulást,
nem önmagában az oktatók számára felkínált tanulási lehetőségek, képzések (Boud
& Brew, 2013). Az oktatásfejlesztés tipikusan közösségekben zajló tevékenység,
mely az oktatók egyéni és közösségszintű tanulását is elősegíti, az oktatók tanul¬