Page 152 [152]
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE I5I
A kollégákkal való szakmai tanuláshoz a kompetenciák észlelt eredményessége
és fontossága is hozzájárul, ami a többi szakmai tanulási tevékenység esetében nem
volt jellemző. A kollégákkal való együttműködés az oktatásban és a képzés fejlesztése,
monitorozása kompetenciáknak nemcsak az észlelt eredményessége, hanem fon¬
tossága is szerepet játszott a kollégákkal való szakmai tanulás tevékenységének
megjelenésében. Mindez azt mutatja, hogy a kollégákkal való szakmai tanulás
esetében az oktatók együttműködés iránti elköteleződése is lényeges szempont,
szemben más szakmai tanulási tevékenységgel, ahol elsősorban az észlelt kompe¬
tenciák járulnak hozzá az adott tanulási tevékenységek megjelenéséhez.
Összességében a szakmai fejlődés nézetei és az oktatói kompetenciák sajá¬
tosan alakíthatják a szakmai fejlődés és tanulás útjait, ami az oktatók szakmai
fejlődésének támogatására kialakított rendszerek alapját képezheti. Egyrészt ez
azt jelenti, hogy amikor új szakmai tanulási formákat kínálunk a felsőoktatásban,
akkor érdemes figyelembe venni azt, hogy az oktatók milyen szakmai fejlődéssel
kapcsolatos nézetekkel rendelkeznek, milyennek látják oktatói kompetenciáikat,
hiszen ezek segíthetnek a résztvevők számára ösztönző szakmai tanulási formák
megválasztásában. Például azok az oktatók, akikre jellemző a képzésbe újonnan
érkező ballgatók egyetemi szocializációjának segítése, mentorálása, nyitottabbak lehet¬
nek a pedagógiai (tovább)képzéseken való részvételre, szakirodalmak olvasására.
Másrészt az eredmények ráirányítják a figyelmet a szakmai fejlődés és tanulás egyes
típusainak kihívásaira is, ami szintén meghatározó kiindulópontja lehet az oktatók
szakmai fejlődését támogató fejlesztéseknek. Például az új oktatási módszerek ki¬
próbálása, megosztása kompetencia észlelt eredményessége negatívan befolyásolja a
reflexió általi tanulást, ami a reflektív gyakorlat kapcsán a változásra való nyitottság
problémáját is jelzi. Így a szakmai fejlődés támogatásakor megfontolandó a reflektív
gyakorlat komplexitására való felkészítés (Kreber, 2002), tervezett támogatása,
vagy éppen a reflektív tanulás kiegészítése más tanulástámogatási formákkal. Még
egyszer hangsúlyozva az intézményi hatások fontosságát is, reményeink szerint
a vizsgált személyes tényezők és a szakmai tanulással kapcsolatos összefüggéseik
erősíthetik az oktatók támogatására kidolgozott programok, rendszerek fejlődését
a hazai felsőoktatásban.