OCR
144 VII. OKTATÓI NÉZETEK HATÁSA A SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS GYAKORLATAIRA 5. EREDMÉNYEK Az alábbi ábrában (7.2. ábra) összefoglaljuk a szakmai fejlődés és nézetek típusait, az észlelt és fontosnak tartott kompetenciák területeit, valamint a kimenetként használt szakmai tanulás típusait. A szakmai fejlődés és tanulás nézeteinek kétféle típusát sikerült azonosítanunk. A hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló nézet középpontjában a hallgatók fejlődésére figyelés, az új tanítási módszerekre, kísérletezésre való nyitottság, az intrinzik motiváció áll. Míg az oktatói szerep megerősítésére, elismerésére fókuszáló nézet a szakmai fejlődést a külső elismerések, visszajelzések szempontjából értelmezi. A szakmai fejlődés és tanulás formái esetében négy jellegzetes típust azonosítottunk: a szakmai tanulás képzés és olvasás útján történő irányát, a kollégákkal való szakmai tanulást, a vizsgálatok általi szakmai tanulást és a reflexiót mint szakmai tanulást (I. 7. 2. ábra). A fenti tényezők közti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióanalízist választottunk, ahol a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeit határoztuk meg kimeneti faktorként, függő változóknak. Mind a négy lineáris regressziónk ANOVA próbája szignifikáns eredményt mutat (a reflexióra épülő szakmai tanulás esetében F(7;855)—30,874 pc0,001; a kollégákkal való együttműkédésre épiilénél F(6;856)=61,990 p<0,001; a vizsgálatok általinál F(7;855)—28,433 pc0,001; valamint a képzések és olvasás általi szakmai tanulásnál F(7;855)—62 449 p<0,001). A négy regressziós modellben a függő változók varianciájából a független változók varianciája 18-33%-ot magyaräz. Az eredmények alapján jól látható, hogy a hallgatók tanulásának támogatására fókuszáló szakmai fejlődés nézete mind a négy szakmai fejlődés tevékenységtípus meghatározó előrejelzője. Ez a nézet az, ami a legerősebb előrejelző minden tényező közül, leginkább pedig a pedagógiai képzések és szakirodalom olvasás tevékenységét befolyásolja, ami egyébként a legkevésbé jellemző a hazai oktatókra. Az oktatói szerep megerősítésére, elismerésére fókuszáló szakmai fejlődés nézete kevésbé lényeges tényező a szakmai fejlődés tevékenységeinek előrejelzésében. Egyedül a vizsgálatok általi szakmai fejlődési tevékenység az, amiben e nézet szerepet játszik. Az észlelt és fontosnak tartott oktatói kompetenciák is meghatározóak a szakmai fejlődés és tanulás formáinak alakulásában. A regresszióanalízis során csupán három olyan kompetenciaterületet találtunk, amelyek nem voltak hatással a szakmai fejlődés és tanulás formájára: a tudomány-, szakterület meghatározó és új elemeinek szakszerű tanítása, valamint két, a tanulásközpontú megközelítéshez kapcsolódó területet, a hallgatók tanulásának támogatását, facilitálását, a képzésbe újonnan érkező ballgatók tanulásának segítését. Összességében az oktatói kompetenciák észlelt eredményessége relevánsabb előrejelzője volt a szakmai tanulás tevékenységeinek, mint az, hogy ezen oktatói kompetenciákat mennyire tartják fontosnak az oktatók.