Oldal 144 [144]
3. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KÉRDÉSEI 143
3. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KÉRDÉSEI
Az olyan felsőoktatási kontextusokban, amelyekben egyelőre kevés intézményesült,
hosszabb távra tervezett támogatás alakult ki az oktatók szakmai fejlődésére és
tanulására, különösen lényeges, hogy milyen személyes tényezők járulhatnak hozzá
a szakmai tanulás erősödéséhez. Ezért a korábbi fejezetekben már bemutatott
oktatói jellemzők alapján, azaz az oktatók (a) szakmai fejlődésről és tanulásról
alkotott elképzelései, (b) a lényegesnek és (c) önmagukra nézve jellemzőnek tartott
oktatói kompetenciák alapján vizsgáltuk, hogy ezen tényezők hogyan jelzik előre
a szakmai tanulás jellemzőit. Kutatási kérdésünk tehát, hogy hogyan jelzik előre
ezen tényezők típusai a szakmai tanulás tevékenységeinek adott típusait?
4. KUTATÁSI MÓDSZER
Az oktatók személyes nézetei és a szakmai tanulás tevékenységei közti összefüggé¬
sek elemzéséhez az online oktatói kérdőíves kikérdezésre építettünk, 1128 oktató
adatait használtuk fel a hazai képzési területenként, fenntartóként, országrészen¬
ként reprezentatív vizsgálatban (I. részletesebben a 3. fejezetben). Az összefüggések
elemzéséhez a feltáró faktoranalízis alapján kialakított skálákat használtunk a
szakmai fejlődés és tanulás nézetei, valamint a szakmai tanulás tevékenységei
esetében. Továbbá építettünk az oktatói kompetenciák fontosságának és észlelt
eredményességének leíró statisztikai elemzésére is. Ezeket az eredményeket az 5.
és 6. fejezetekben mutattuk be, itt csupán az ezen tényezők segítségével végzett
többváltozós lineáris regresszióanalízis (Field, 2009) eredményeire térünk ki.
A többváltozós lineáris regresszióanalízisben a lépésenkénti metódust követ¬
tük, független változókként a szakmai fejlődés és tanulás nézeteit, az észlelt és
fontosnak tartott oktatói kompetenciákat használtuk, függő változóként pedig
a szakmai tanulás négy típusát adtuk meg. A regressziós modellek megfelelő
Durbin-Watson tesztértékkel (1,825-1,980 közt) rendelkeznek, a variancianövelő
tényezők (VIF) is 10 alatt vannak, bár 1-nél magasabb értéket érnek el, ami azt
mutatja, hogy a független változók közt is jelentős kapcsolat van, de ezt elméleti
megfontolások alapján várhattuk is. A tolerancia értékek is mind 0,2 fölöttiek,
tehát elfogadhatóak (vö. Field, 2009; Fazekas, Halász, Horváth, Pálvölgyi, Balázs
& Antoni-Alt, 2021).