Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000018/0000

Tanulásközpontú felsőoktatás. Oktatók a tanításról, szakmai fejlődésről és tanulásról

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Kálmán Orsolya
Cím (EN)
Learning-Centred Teaching in Higher Education. Hungarian university teachers' perspectives on teaching, professional development and learning
Tudományterület
Oktatástudomány / Educational sciences (12830), Felsőoktatás / Higher education (12836)
Sorozat
Metszéspontok
Tudományos besorolás
monográfia
022_000018/0140
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 141 [141]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000018/0140

OCR

I40 VII. OKTATÓI NÉZETEK HATÁSA A SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS GYAKORLATAIRA szont egyelőre elmaradtak. Ebben az időszakban pedig különösen hasznos lehet egyrészt az oktatók hangjának, választásainak azonosítása, másrészt az egyes szakmai tanulási utak, lehetőségek mélyebb elemzése. 2. ELMÉLETI KERETEK A konstruktivista tanuláselméletek szerint a nézetek alakítják a tanári gyakorlatot, szűrőként funkcionálnak, amikor a tanárok észlelik, illetve megvalósítják a tanulást-tanítást (Parajes, 1992; Kember & Kwan, 2000; Falus, 2007; 1. meg 1. fejezet 2.3. részében). A nézetet olyan , pszichológiai megértésnek, előfeltevésnek, a világról (pl. oktatásról) megfogalmazott állításnak tartjuk, amelyeket az oktatók igaznak vélnek" (Richardson, 1996, p. 103). A nézet tehát tudományosan nem feltétlen alátámasztható, és jellemzően érzelmileg telített fogalom (Borg, 2001, p. 186). Több kutatás kimutatta, hogy az oktatók által vallott pedagógiai elképzelések és pedagógiai gyakorlatuk nincs összhangban egymással (Norton, Richardson, Hartley, Newstead, & Mayes, 2005; Owens, 2015; Samuelowicz & Bain, 1992). Az oktatók arról is beszámoltak, hogy az intézményi, szervezeti, vezetési keretek és diszciplináris hagyományokkorlátozhatják pedagógiai elképzeléseik megvalósítását (Norton et al., 2010). Elfogadva a kontextuális tényezők összetett hatásait (pl. Gast, Schildkamp, Van der Veen, 2017; Van Lankveld, Schoonenboom, Volman, Croiset, & Beishuizen, 2017), ez a fejezet mégis a személyes tényezők hatását kívánja feltárni. Ezt a fókuszt azért tartjuk lényegesnek, mert főként abban a helyzetben, ahol nem alakultak még ki az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának szervezett, rendszerezett támogatási módjai, e személyes tényezők különösen lényeges szerepet játszhatnak. Az elméleti keretbe így egyfelől a személyes tényezőkre, másfelől pedig az oktatók által megjelölt szakmai fejlődéssel és tanulással kapcsolatos tevékenységekre építettünk. A 7.1. ábra mutatja be az elméleti keret tényezőinek vizsgált kapcsolatait. 7.1. ábra. A vizsgálat elméleti kerete A szakmai fejlődéssel és tanulással kapcsolatos nézetek A szakmai fejlődés és tanulás gyakorlata és tevékenységei Az oktatói kompetenciák A észlelt fontossága és

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
997.57 KB
Permalinkből jpg
022_000018/0140.jpg
Permalinkből OCR
022_000018/0140.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde